Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

360 abszolúte el nem hánthatok, mert ezen törvényes kritériumnak lehetősége a létező helyzet teljes megváltoztatása mellett a dolog természeténél fogva egészen ki van zárva. Ha tehát a vízrendezési társulat a törvény ezen határozottan kifejezett elve szerint a kérdéses «A» alatti terv alapján a Homoród és mellékvizeinek rendezésére meg sem alakulhatott volna, annyival kevésbé engedhető meg, hogy a törvény ezen sarkalatos elvével egyenes ellentétben álló tervezetet hajtson végre. A vizjogi törvény egy másik szintén jogos és igazságos elvet állított fel abban, miclőn határozottan kimondja, hogy a magasabban fekvő terület birtokosa az alsóbb terület helyzetét a természetes lefolyás módosítása által nem súlyosbíthatja. (1885: XXIII. t.-cz. 57. §.) A vízrendezési társulat által elfogadott «Л» tervezet a városnak, mint az alsóbb terület birtokosának helyzetét éppen a természetes lefolyás módosítása következtében keletkezhető rendkívüli veszély és károk által nagy mértékben súlyosbítja. Szatmár-Németi sz. kir. városának a vizjogi törvény ezen sarkalatos jogi elvei által védett közérdekei veszélyeztetésére nézve illetőleg a társulat által elfogadott s megállapítás és jóváhagyás végett beterjesztett «A» betűvel jelzett Homoród-csatorna közveszélyességének rendkívül káros kihatásának kimutatására részletes műszaki észrevételeinket a következőkben terjeszszük elő : A társulat által elkészíttetni szándékolt, az eddigi tárgyalások során «A» betűvel jelzett csatorna nyomjelzése átalánosságban három nagy hiányban szenved, úgymint : 1-ször. Felső része, illetve kezdő pontja nem helyesen van megválasztva ; 2-szor. Középső része rossz helyen van vezetve s végre 3-szor. Alsó része igen szerencsétlenül torkollik a Szamosba. Valamennyi folyóvíznél általános szabály, hogy lefelé haladva, esése folyton kisebbedik. Ez a körülmény a hordalék viszonyokkal van összefüggésben, mert minél durvább a hordalék, annál nagyobb esésre van ugyanazon víztömegnek szüksége, hogy azt tovább vihesse. Minél meszszebb jut tehát valamely folyóvíz a magas, meredek hegyektől, annál csekélyebb esésre van szüksége, mert annál kevésbé van annak a veszélynek kitéve, hogy erejéhez viszonyítva, nehéz hordalék jut belé valahol oldalról. Másrészt minél nagyobb a víztömeg, annál könnyebben mozgatja ugyanazon minőségű hordalékot.