Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

361 Az Ecsedi-láplecsapoló-társulat két pataknak természetes medrét mesterségesen készitett mederrel óhajtja helyettesíteni. E helyettesités annál jobb és tökéletesebb lenne, minél inkább megfelelne az uj meder a természetalkotta követelményeknek. Ezek pedig azt kivánnák, hogy a kiásandó csatorna felső része, mely közel a hegyek, illetve dombok lábához kanyarog és igy nagymennyiségű durva hordalékot fog oldalról kapni, lehetőleg nagy eséssel láttassék el. A társulati csatornának ellentétben eme követelménynyel, nagyobb esése van az alsó, mint a felső részén és igy bizonyosra vehető, hogy igen gyorsan be fog iszaposodni. A csatorna jobboldalán fekvő, eddig soha árvizet nein látott területek tehát évről-évre árvizjárta földekké fognak átváltozni. Hasonló sorsban fognak részesülni a csatorna középső részen fekvő területek is, nevezetesen Szatmár városának a csatorna 4—8 kilométere mentén elnyúló birtokai. A csatorna ugyanis oly alacsony fekvésű terepen van vezetve, hogy a Szamos árvize által visszaduzzasztott viz csaknem kivétel nélkül mindenütt kilép medréből és elönti a csatorna jobb partján fekvő területeket. A láp ármentesitésének tehát azon fonák következménye lesz, hogy helyette más területek lesznek árvizzel elborítva. Ezzel szemben ellenvethető lenne talán, hogy közgazdasági szempontból azért mégis helyesen van a csatorna vezetve. Először, mert az elárasztott területek csak 10—15 napig mindenesetre sokkal rövidebb ideig lesznek viz alatt, mint a lápi területek lennének, ha az árvizet oda eresztenők. Másodszor, mert az ily módon mesterségesen elöntött területek kiterjedése sokkal csekélyebb a lápénál. Hát ez igaz lehet ! Csakhogy közgazdasági szempontból is sokkal előnyösebb volna ugy vezetni a csatornát, hogy ennek melléke ne legyen elárasztva. És semmiféle közgazdasági előny sem jogosit fel senkit arra, hogy másnak világosan kimutatható megkárosításával magának jogtalan hasznot szerezzen. Ám sajátítsa ki, illetve kárpótolja az Ecsedi-láplecsapoló-társulat mindazon területeket, melyeket az általa tervezett Soóspatak-Homoród-csatorna eddigi biztos földekből ártérré devalvál, de oly tervezettel ne álljon elő, mely a más kárával való jogtalan gazdagodás elvét foglalja magában. Minél tovább halad a csatorna lefelé, mondhatni, hogy annál több kárt okoz. Százezrekkel csökkenti a felső és középső része mellett fekvő területek értékét s milliónyi kár okozásával fenyeget az alsó része. A csatorna jobboldali töltése ugyanis körülbelül Szatmár város legalsó részével átellenben csatlakoznék a szamos-balparti töltéshez és igy e kettő közrefogja a várossal szemközt fekvő területet; mely éppen ezen