Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

m Balkány levezető keleti csatorna 421.000 frt, a lápí belvizlevezeto csatornák 500.000 frt, a szamos-balparti töltések végleges kiépítése pedig 700.000 frt költségei igényelnek, mely ismertetés után az orsz. vizépitészeti hivatal főnöke felszólalásában, a munkálatok végrehajtásánál a fokozatos fejlesztést ajánlotta, s első sorban a belvizlevezeto csatornák kiépítését tartván szükségesnek, kijelentette, hogy véleménye szerint a szabályozás befejezését a Szamosrendezés képezné, mely munkálat azonban a Tisza folyó végleges rendezéseig a szabályozás egységének veszélyeztetése nélkül nem foganatosítható, s e munkálat teljes végrehajtása 10—12 év alatt eszközöltetnék. A teendőkre nézve azon javaslatot teszi, hogy a társulat a megalakulást folytatva mondja ki a belvizlevezeto csatornák kiépítésének szükségét, vegye át a Kraszna- és Homoród-érdekeltség csatornáit és terheit, valamint a szamos-balparti védtöltéseket, a mely czélra 600.000 frt szükségeltetnék. A társulatnak elnöke dr. Tisza István a maga részéről a fentebbiekhez hasonlólag hozzájárulván, ajánlotta a közös társulatban maradást és a munkálatok fokozatos végrehajtását. A választmány e kérdésben végleges megállapodásra nem jutván, a társulati elnök vezetése alatt egy kívüle hat tagból álló bizottság küldetett ki, hogy a végrehajtás módozatai iránt javaslatot készítsen. A kiküldött bizottság munkálatával elkészülvén, az október 17-én tartott választmányi ülésen azon indokolt javaslatát terjesztette elő, hogy a társulat egységében megmaradván, mondja ki a közgyűlés, hogy a Szamos balpartján jelenleg létező töltések fentartása s árvíz elleni védelme, az Ecsedi-lápon kiásott vájásokkal kapcsolatban fenmaradt terhek átvétele és rendezése, valamint az Ecsedi-lápon 500.000 forint költséggel tervezett csatorna-hálózat létesítése czéljából a társulat megalakul s működését megkezdi. A választmány többsége azonban a bizottság ezen javaslatát nem fogadta el és a közgyűlés elé a következő javaslatot terjesztette. A választmány a társulat elé tűzött feladatok megoldását egy közös társulat keretében helyesnek nem tartja s ennek folytán az 1888. évben történt megalakulást elvetve, a társulat feloszlik; mindkét érdekeltség külön-külön társulattá alakulva a maga saját hatáskörében igyekszik az eléje tűzött feladatokat megoldani, mi végből mindkét érdekeltség a további teendők előkészítésére egy-egy bizottságot küld ki. Az október 18-iki közgyűlésen a többség a választmány javaslatát elfogadta és a feloszlás kimondatott. A szamos-balparti érdekeltség ezután társulattá nem alakult s kieszközölte azt, hogy mint érdekeltség az alispán vezetése mellett a töltés 19*