Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

fentartási munkálatait évi kivetésekből végezhesse, a műszaki leendők ellátása a szatmári folyammérnöki hivatalra bízatván ; a láp érdekeltsége pedig még ugyanaz nap előleges értekezlet után tartolt közgyűlésében az ártéri összeírást egyhangúlag elfogadván, a Szamos-balparti és Krasznaszabályozó-társulat által kiküldött bizottság javaslata alapján 36.855 hold területtel 7171 hold ellenében a társulattá alakulást kimondotta s Ecsediláplecsapoló-társulat czimén megalakult. Az ezen ülésekre vonatkozó jegyzőkönyveket a megye alispánja 1893. évi ápril elején terjesztette fel, mely felterjesztésre a földmivelésügyi miniszter ur 1893. évi május havában értesítette az alispánt, hogy a Szamos-balparti és Krasznaszabályozó - társulat érdekeltségének mult évi október 18-án tartolt ülésén hozott azon határozatát, miszerint az 1888. évi feltételes alakulásától visszalép s a társulatot feloszlottnak tekinti, tudomásul veszi és továbbá az uj társulat alakulását is tudomásul veszi. Egyúttal azt is tudatta az alispánnal, hogy az összes tervek, a melyek a társulat által czélbavett munkálatokat is magukban foglalják s akkoriban már e műszaki tanács bírálata alatt állottak, legközelebb lefognak küldetni. 1893. junius havában dr. Tisza István az Ecsedi - láplecsapolótársulat elnöke jelentést tett, hogy a társulat érdekeltségét az alapszabályok megállapítására junius 29-re egybehívta s kérte a tervek lekiildését is, mire 35.975. sz. a. arról értesíttetett, hogy a tervek még elbírálva nem lévén, azok ki nem adhatók, miért is a gyűlés elhalasztandó lenne, mi meg is történt.