Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

290 3. Az ecsedi láp érdekeltségének alakulása a tervek átdolgozásának ideje alatt. Mielőtt ugy a végleges tervet, mint az a felett hozott kistanácsi határozatokat ismertetnénk, szükségesnek mutatkozik az időközben tör­téntekkel is foglalkozni. Л Kraszna folyó medre a lápon teljesen feliszapolva lévén, az ezen folyó elöntései által sanyargatott déli lápérdekeltség Domahidától Ecsedig a régi Krasznameder főirányát követve egy csatornát ásatott még az 1886—88. években azon czélból, hogy a Kraszna kiömlött vize az Ecsednél már kiképzett Krasznamederbe vezethető legyen. Az érdekeltség azonban ugy ezen, mint más meclertisztitási munká­latok költségeit részben a megye jótállása mellett felvett kölcsönből, rész­ben pedig más megyei alapokból fedezte, sőt a vállalkozónak is mintegy 40.000 frttal adósa maradt. Ezen bajokról Szatmármegye alispánja az 1892. évben jelentést tévén, bejelentette azt is, hogy ezen ügy rendezése az akkori viszonyok mellett nagy nehézségekbe ütközik. E felterjesztésre a földmivelésügyi miniszter ur 1892. év közepén értesitette Szatmár vármegye alispánját, hogy az alispán által 1888. évi november hó 15-én ad 11624. szám alatt a Szamos-balparti és Kraszna­szabályozó-társulat megalakulására nézve hozott határozat azért hagya­tott függőben, mert a tervek átdolgozásáról kellett gondoskodni. Mint­hogy azonban egyrészt alig remélhető, hogy a tervezés azon év folya­mán befejezhető legyen, másrészt pedig kivánatos, hogy az árvédelmi feladat teljesítésére s az érdekeltség, helyzetét javitó egyes munkálatok fokozatos végrehajtására a társulati szervezet mielőbb életbe lépjen, egy­úttal értesitette az alispánt, miszerint a Szamos-balparti és Kraszna­szabályozó - társulatnak 1888. évi ápril 12-én Nagy-Károlyban történt megalakulását tudomásul veszi. Egyidejűleg a társulat elnöke is ez intézkedésről oly felhívással lett értesítve, hogy a társulatot szervezkedő közgyűlésre egybehívni szíves­kedjék, a melyen a legközelebb végrehajtandó munkálatok és azok sor­rendje, nemkülönben a Kraszna és Homoródon eddig végrehajtott mun­kálatok fedezetlen költségeinek miként leendő rendezése és a költség­vetés lenne tárgyalandó. A társulat választmányának 1892. évi augusztus hó 29-én tartott ülésén a rendelet felolvasása után a miniszteri megbízott ismertette a befejezéshez közel álló terveket s azok költségeit, mely szerint a Kraszna­levezető nyugoti csatorna kerek számban 2.600,000 frt, a Homoród-

Next

/
Oldalképek
Tartalom