Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)
A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése
91 rak üzemét és vízkezelését és a netán tapasztalt szabálytalanságokról az illetékes főszolgabírónak jelentést és a további eljárásra nézve javaslatot tesz s ennek alapján jár el a rendőri hatóság. Véleményem szerint az ellenőrzésnek ezen módja szabályrendeletileg megállapítható anélkül, hogy a vizjogi törvény intézkedésébe ütköznék. Akár elfogadtatok javaslatom, akár nem, igy vagy más módon az ellenőrzésről gondoskodni az ügy érdekében szükséges. ad с). Régibb idő óta fennálló és régi vízhasználati jogosítvány nyal bíró gyárak. Első sorban az *) alosztályba tartozó, tehát oly fekvésű gyárakról akarok megemlékezni, melyeknél a talaj szűrés lehetősége nincs kizárva. Ez esetben a condens, osmosis, répa úsztató és mosó s végre a diffusiós és présvizekre ugyanazon feltételek állanak, melyek az ad b) pont alatt elösoroltattak. Ennélfogva az ott mondottakra utalunk. A ß alosztályba tartozó eseteknél a talaj szűrés lehetősége teljesen ki lévén zárva, a szennyvizeknek csak vegyi uton való tisztításáról lehet sző. Ha a medenczék elhelyezésére a szükséges terület megvan, úgy condens, répa úsztató és mosóvizek ugyanúgy kezelendők, mint az az ad b) alatt ismertetve lett. A diffusiős s présvizek pedig vegyi uton tisztitandók és egyúttal gondoskodás történjék arról is, hogy a vízkezelés a lehető legszigorúbb ellenőrzés alatt álljon. Előfordulhatnak oly esetek is, hogy a gyár községben vagy városban fekszik s még a szükséges ülepesztö medenczék elhelyezésére sem rendelkezik terület felett. Ez esetben, bár költségesebb, de megfelelő eredménynyel működő s könnyen elleörinzhetö Rothe-Roeckner-féle eljárás lesz alkalmazandó, melynél aránylag igen kis területen történik a víztisztítás. * * * És evvel recipiensül kis vízfolyást feltételezve, az előfordulható eseteket letárgyalván, áttérhetek azon eset ismertetésére, ha a befogadó folyó nagyobb vízfolyás. 2. A befogadó bővizű folyás. Ha valamely gyár azon szerencsés fekvéssel bir, hogy szennyvizeit valamely nagyobb víztömeget vezető vízfolyásba képes levezetni, arra nézve a szennyvíztisztítás kérdése is lényegesen egyszerüsül, miután azoTmak a folyóvíz által történő többszörös felhígítása következtében káros hatásuk vagy minimumra redukálódik, vagy teljesen megszüntettetik, a hígítás mérvéhez képest. Ez esetben tehát a szennyviz és folyóvíz mennyiségének egymáshoz való aránya állapítja meg azon módokat, melyek a szennyvíztisztításnál szem előtt tartandók. Mivel pedig más-más befogadónál ezen arányszám is mindig változó, azért a szennyviz tisztitásra általános szabályokat felállítani nem lehet, hanem 12*
