Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

89 A fentebb javaslatba hozott szabály kiegészitéseképen ezért még kimondandó volna: hogy ha a campagne alatt nem tisztitható nagyobb medenczékben lerakodott üledék erjedésbe és rothadásba menne át, úgy a gyártulajdonos a medencze üledékéhez annyi kemikáliát tartozik hozzákeverni, hogy az erjedés megszűnjön, esetleg a hatóság intézkedésére tartozik az ily medenczét a campagne alatt is kitisztitani. Az ily gyárak a diffusiós és présvizeket természetesen hasonlókig csak talajszürés segélyével tisztithatják, a mennyiben az ahhoz szükséges területek felett rendelkeznek, vagy azokat könnyű szerrel megszerezhetik. De oly eset is fordulhat elö, hogy a gyár rendelkezik terület felett, de az a tisztitandó vízmennyiséghez képest nem elegendő. Ez esetben a hiányt olyképen kell pótolni, hogy a talajszürés előtt a szennyvizek vegyikezelés alá veendők, így láttuk, hogy a kapidlnói, delitzschi és strehleni czukorgyáraknál a szerint, a mint előlegesen a szennyviz tökéletesebb vegyitisztitás alá vétetett, az egységre eső szüröterület nagysága is megfelelően kisebbedett. De itt nem ritkán azon esettel fogunk találkozni, hogy a gyárak alapításukkor e czélra a szükséges területről nem gondoskodtak s igy utólagosan kell azt megtenniök. Egyik-másiknak sikerül vétel utján a területhez jutni, de a czukorgyárak kényszerhelyzetét ismerő birtoktulajdonosok többnyire oly felcsigázott követelésekkel lépnek elö, melyek a vételt lehetetlenné teszik. S igy a talajszürést a hatóság csak az esetben rendelheti el megnyugvással és a czukorgyárak koczkáztatása nélkül, ha mód nyújtatik a gyáraknak arra, hogy a hatóságok közreműködése mellett szerezhetik meg a talaj szűréshez szükséges területet. Vizi munkálatoknál két módon lehet idegen területeket igénybe venni: Szolgalom vagy kisajátitás utján. Az 1885 : XXXIII. t.-cz. 59. §-a a szolgalmi jogra nézve következőket mondja: „Minden birtokos teljes és előleges kártalanítás mellett tűrni tartozik, hogy birtokán keresztül hatósági engedély alapján a viz átvezettessék vagy levezettessék s mindazon munkálatok megtétessenek, a melyek a kitűzött czél elérése szempontjából szükségesek." Ezen szakasz határozottan átvezetés és levezetésről szól, szóval vizvezetés czéljából ad jogot valamely területet szolgalommal terhelni. Tehát teljesen kizártnak tekintem azt, hogy más czélra is megállapítható volna a szolgalmi jog s igy a szennyvizek talaj szűréséhez ez uton a czukorgyáraknak területet biztosítani véleményem szerint nem lehet. Kisajátításnak általában csak a közérdek szempontjából van helye s igy a czukorgyárnak, mint magánvállalkozásnak a kisajátítási jogra igénye nem lehet. De nem lehet tagadni, hogy a czukorgyárak bizonyos mértékig a közérdeknek is tesznek szolgálatot. Mert minden czukorgyár a hozzátartozó vidék gazdasági viszonyait nagymértékben előmozdítja, teszi ezt különösen 12