Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)
A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése
88 viz-tisztitás czéljaira eddig tett intézkedéseit, és létesítményeit a lehetőségig figyelembe venni. A condens- és osmosis-vizekre természetesen az ad a) alatt mondottak itt is fennállanak. A répausztató- és mosóvizeknél természetesen a répahulladékok és szeletek gondos visszatartása mint lényeges feltétel betartandó. Azonkivül már azon változás állhat elő, hogy a gyár ülepesztö medenczék felett rendelkezik, ennélfogva ezeknek további használatát biztositani kell úgy, hogy az egész tisztítási rendszerbe beilleszthetők legyenek. Ha kis terjedelműek a medenczék és üzem alatti tisztításuk eszközölhető, úgy azok esetleg czélszerü pótlások mellett használhatók, mert ha nem is oly tökéletesen, de az ad a) alatt leirt czél el lesz érve. Ha nagyobb medenczék állanak rendelkezésre, úgy a tapasztalat szerint azoknak a campagne alatti tisztítása már sok nehézséget okoz, sokszor meg éppen kivihetetlen. Azért a gyár vagy átalakítja a medenczét, azokból kis terjedelmű és könnyen tisztitható medenczéket alkot, vagy pedig a következőkben javaslatba hozott rendszabályokat követi. Tudjuk ugyanis, hogy a nagy medenczékben leülepedett anyagok többnyire rothadásnak indulnak és a medenczén keresztül vezetett vizet szintén megrontják, azért ezek a nagyobb medenczék csak oly feltétel mellett lesznek felhasználhatók, ha vegyi szerek alkalmazásával akadályoztatik meg a rothadás. Hogy ez lehetséges, mutatják a querfurti (Vereins-Zuckerfabrik, Liesenberg-féle eljárás), az aderstedti (Dr. Oppermann-féle eljárás) és a delitzsclii gyárak példái. Tehát szabályképen kimondandónak vélem, hogy oly gyáraknál, melyek már nagyobb és nem könnyen tisztítható ülejpesztö medenczék felett rendelkeznek, azokat a répamosó- és usztatóviz tisztítására ezentúl csak azon feltétel alatt használhatják, ha a fentebb ismertetett bármely vegyi tisztitó módszer alkalmazásával óvják meg a medencze tartalmát a rotliadástól. Ezen javaslatomra azt a megjegyzést lehetne tenni, hogy miért tartom a vegyi szereket alkalmazhatóknak ez esetben, mikor fentebb a nehéz ellenőrzés szempontjából épen az ellenkezőt javasoltam. Erre vonatkozólag véleményem az, hogy valamely medenczében visszatartott azaz lerakodott iszap állapotáról igen könnyen lehet következtetni arra, hogy vájjon a gyáros az előirt kemikáliákat hozzákeverte-e a vízhez vagy sem. Ha a medencze tartalma erjedésben van, akkor nem felelt meg kötelezettségének s ekkor a vizrendöri hatóságnak módjában van nagyobb mennyiségű vegyiszer hozzákeverése által az erjedési processust megszüntetni. Amit a gyáros megakart takarítani, ez ily módon elhasználtatik s feltehető, hogy egy ily leczke elégséges arra, hogy a gyáros a hatósági intézkedéseket betartja. Az előadottakból látjuk, hogy ily esetekben igen könnyű az ellenőrzés. J
