Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)
A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése
87 nek tisztithatók. (A trothai gyárnál leirt medenczék erre a czélra igen alkalmasak, a gyakorlatban jól beváltak.) 2. a répahulladékok és szeletek gondosan visszatartassanak a gyárban. (Dr. Kuntze által szerkesztett szeletfogóval.) Uj gyáraknál a diffusiós és szeletprésekből származó vizek minden körülmények között az Elsásser-féle talaj szűréssel tisztitandók. Véleményem szerint ettől a szabálytól eltérés nem volna megengedhető, mert — mint már fentebb emiitettem — az uj gyáraknak módjukban áll a megfelelő nagyságú területekről gondoskodni. Az előadottakból kitűnik, miszerint a czukorgyáraknak tulaj donkép a vizeket minőségük szerint külön kell kezelni. Ez mindenesetre megdrágítja az eljárást, különösen condens-, répamosó- és usztatóvizek kezeléséhez nagyobb befektetések szükségesek. Azért oly gyárak, melyek nagyobb uradalmak kapcsán létesíttetnek s igy a megfelelő területek felett rendelkeznek, leggazdaságosabban ugy tisztítják vizeiket, ha az összes szennyvizeket talaj szűréssel tisztítják, mert -—- mint már többször említve volt — ez esetben a befektetési költségek percentei és az üzemköltségek megtérülnek a több termés által. A kopidlnói és strehleni gyárak igy járnak el. Ez esetben t. i. csak néhány a földbe mélyesztett medenczét kell létesíteni a lebegő és répahulladéki alkatrészek egyrészének visszatartására, mivel ezek többnyire a talajszürést hátráltatják. Erre azonban nem tartom kötelezhetöknek a gyárakat, de saját, jól felfogott érdekük javasolja, hogy ezt megtegyék. Végül még egy esetről kell megemlékeznem, mely minden valószínűség szerint uj gyáraknál nem igen fog bekövetkezni, de azért a lehetőség megvan. Ha ugyanis valamely gyár cirkulatióval dolgozik, vagyis a már egyszer használt vizet újból üzembe veszi. Ujabban keletkezett gyáraink törekszenek nagyobb vízfolyás mellé jutni, mi által a vízhasználat kérdését magukra nézve tetemesen egyszerűsítik. De avval az esettel is kell számolnunk, a mikor a magyarországi czukorgyárak is egészségesebb alapon fognak létesülni, a mikor t. i. maguk a termelök szövetkezve fognak kisebb gyárakat alapítani, a midőn tehát csak a termelő területek központján lehet czélszerüen a gyárat felállítani s a vízfolyás vizböségével nem igen lehet számolni. Ily esetekre általános szabályt bajos volna felállítani, mert a vízkezelés-különféle, az eljárás is, de véleményem szerint annyit kötelezöleg ki lehet mondani, hogy az esetben, ha valamely gyár cirkuláltatja vizeit, úgy ezeket csakis talajszürés után bocsáthatja a befogadó vízfolyásba. Ilyenkor tehát a vízmennyiséghez képest kell a szüröterület nagyságát megállapítani. Ezeknek előterjesztése után áttérhetek a második esetre. ad b) Az utolsó években létesitett czukorgyárak. Ezeknél a fentebb javaslatba hozott rendszabályok annyiban módosulást szenvednek, a mennyiben méltányosnak tartom, a czukorgyáraknak a szenny-