Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

83 eleintén fog a szűrés lassabban menni mig a talaj az alagcsövezés következtében átporhanyui, de hogy a lassú szűrés a tisztitás mérvét fokozza és az oxygén-szegény viznek tökéletesebb élenyitését eredményezi, az természetes s igy a végczélt tekintve tulajdonképen mindig kötöttebb talajt kellene a szűrés czéljaira felhasználni. Hogy ez igy van s hogy a kételkedők tapasztalati adatokból lássák a tényt beigazolva, a következő példákra hivatkozom. Mint a delitzschi és roitzschi czukorgyárak leirásánál különösen kiemeltem , a szennyvizszürésre használt talaj kötött agyag és itt a szűrés eredménye egyike a legjobbaknak. Továbbá azok az alagcsörendszerek szolgáltatják a legjobban tisztitott vizet, melyeknél az alagcsövek legmélyebbre vannak lefektetve. Ez a példa mutatja, hogy a kötött talaj, mélyen megalagcsövezve igen jól tisztitja a szennyvizet. Ennek ellentétét képezi a selypi czukorgyár szürötelepe. Itt a talaj a Zagyva áradásaiból származó iszap földből áll, tehát laza talajjal van dolgunk. Az alagcsövezés 1*0 méter mélységben és 10 méter távolságban eszközöltetett. S mi tapasztaltatott ? Az, hogy a szennyviz oly gyorsan talált magának utat az alagcsövekbe, hogy azokból még zavaros állapotban folyt ki, úgy hogy kénytelenek voltak egyes gyűjtő csöveket eltömni, hogy a viz átszürése lassabban történjék. Ezáltal eléretett, hogy a viz tisztán, szintelen állapotban hagyta el az alagcsöveket, vagyis a szűrés tökéletesbittetett, de mint a fent közlött kémiai elemzések mutatják, az eredmény messze mögötte maradt a németországi kötöttebb talaj szűréseknél. Az itt közölt két példa tehát kézzel foghatóan mutatja, hogy a czukorgyárosok által előterjesztett aggály a kötött talajok szüröképessége ellen semmi alappal nem bir. Az előadottak ennélfogva utmutatásul szolgálhatnak hazai czukorgyárosainknak, miszerint saját jól felfogott érdekük parancsolja azt, hogy bármely nehézség leküzdése mellett is törökedjenek talaj szűréssel szennyvizeiket tisztitani, mert ezáltal nemcsak minden további panasznak elejét vehetik, hanem megtették azt, amit a vizsgálatok ezen a téren, mint legjobbat találtak, tehát a hatóság — gondos kezelést feltételezve — már ennél többet nem is igen követelhet. A kémiai és mechanikai tisztitási módszer alkalmazása, az esetleges panaszok esetén még mindig oda fejleszthetik a dolgot, hogy a hatóság végre is csak a talajszürést fogja követelni s igy az első berendezés költségei kárba vesznek. S mint már fentebb kimutattam, hogy a talajszürés hasznos befektetés, ennélfogva már ezen szempontból is elönynyel bir a vegyi tisztitás felett. Alaposan vizsgálva tehát a dolgot, azt fogjuk találni, hogy amidőn bizonyos területet a szennyviztisztitás czéljaira felhasználunk és azt alagcsövezéssel kapcsolatos öntözésre berendezzük, úgy tulaj donkép kettős czélt érünk el, megtisztítjuk a szennyvizeket és megjavítjuk a területet az által, hogy a n*