Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

szennyvízből lecsapódó anyagok megtrágyázzák azt. miáltal a terület termése fokoztatik. Németországban tett tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntözés által a befektetési és fenntartási költségek kamatai a több termés által fedeztetnek. A kopidlnoi (Csehországban) czukorgyárban arra nézve kisérletek tétettek, hogy az öntözés folytán a talaj mennyi oldott anyagot von el s mennyi lebegő anyagot tart vissza a vízből. Az eredmény az volt, hogy 24 óránként összesen 4317 kgr. trágyázó anyag adatik át a talajnak. Ennek ellenében azonban a viz oldó képességénél fogva ugyanazon idő alatt 1406 kgr. anyagot (kénsavas mész, szénsavas mész és szénsavas magnesiát) von el a talajból. Vagyis 24 óránként 2911 kgr. és 90 napos campagne alatt 2611 métermázsa finom iszap és oldható, a.növényzet táplálására fontos trágya anyagok rakodnak le, melyek úgyszólván ingyen és a növényzetre legalkalmasabb alakban adatnak át a talajnak. S itt ismét azon kérdés előtt állunk, hogy vájjon a viztisztitásra igénybe vett terület gazdaságilag miképen kezeltessék ? Elméletileg tekintve a kérdést, arra az eredményre jutunk, miszerint a szenny viztisztitásra használandó területet csakis kaszálóul volna szabad használni, mert a növényi vegetátió közreműködése a viztisztitásnál igen kivánatos. De mivel a czukorgyárak működése rendszerint szeptember közepétől január végéig terjed, azért a viztisztitási időszak egy része oly időre esik, a mikor már vegetátióról szó sem lehet. S igy a növényzetnek a tisztitásnál való közreműködése csak problematikusnak tekintendő, minélfogva a gyakorlatban a rétmivelésre már nem fektetnek oly nagy súlyt. A roitzschi czukorgyár a régebbi rétterületeit szántóföldekké változtatta át, a strehleni és kopidlnói czukorgyárak pedig rendszerint szántókul használják a szüröterületet. Ezek után javaslatom részletes előterjesztésére térek át. A mint már fentebb emiitettem, a czukorgyári szennyvizek tisztitására más-más szabályokat kell felállitani, amint azok kis vízfolyásba vagy bövizi folyásba vezettetnek. Nézzük az eseteket egyenként. 1. A befogadó kis vízfolyás. Itt ismét a gyárak alapitása szerint a következő eseteket akarom megkülömböztetni: a) Ezentúl létesitendö czukorgyárak. b) Az utolsó években felállított czukorgyárak, melyek azonban csak néhány évre vagy visszavonásig terjedő vízhasználat felett rendelkeznek. c) Régibb idő óta fennálló, tehát régi vízhasználati jogosítvány nyal rendelkező gyárak, melyeknek ismét két osztályát akarom megkülömböztetni : a) A gyár oly fekvéssel bír, a hol a talaj szűrés lehetősége nincsen kizárva ;