Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

и A jobb oldali medenczékben a czukorgyárból kikerülő vizek lerakják iszapjukat, a középen elhelyezett házikóban gépek segélyével a megfelelő chemikáliákkal kevertetnek és a baloldali medenczéken áthaladva a szenny lecsapódik és a tiszta viz tovább folyik. Minden egyes medencze a használatból kikapcsolható és tisztitható. Összefoglalva a mondottakat Huhca a vízzel való takarékoskodást és a О tisztitásnál a kis medenczéknek alkalmazását liozza javaslatba. e) A Rothe —Во

eckner-féle eljárás. Ez különösen oly gyártelepeknél bir fontossággal, melyek még annyi hely felett sem rendelkeznek, hogy a szükséges számú ülepesztö medenczéket alkalmazhatnák. Ezek pótlása czéloztatik ezen eljárás által ugy, hogy városok, községek közepén is eszközölhető a szennyviztisztitás, minden hátrány és kár nélkül. A berendezési és üzemköltségek nagyobbak ugyan az egvébb kémiai eljárásoknál felmerülöknél, de végeredményben -— ha a gyár elhelyezése más megoldást nem enged meg — annak alkalmazásától sem tekinthet el a hatóság. Az ellenőrzés szempontjából is van emez eljárásnak előnye. Ugyanis a berendezés olyképen foganatosítható, hogy a szennyviznek okvetlenül a tisztító telepen kell keresztül menni s ha a kemikáliák hozzákeverése gépekkel eszközöltetik, ugy reményleni lehet, hogy a viz nem csak akkor fogja a telepet tisztán elhagyni, ha az közvetlen ellenőrzés alatt áll, hanem egyébbkor is. A Rothe Roeckner-féle eljárás gyári és városi hulladékvizek tisztítására, mechanikai és chemiai részből áll. A mechanikai tisztitás magában véve, egy teljes egészet képez, a vegyi tisztítás azonban csak előkészítő és az azt követő mechanikai tisztítást szükségessé teszi. Mindkettőnek egyszerre való alkalmazása a szennyvizek minősége és a követelt tisztítási foktól függ. A mechanikai tisztítás a szennyvízben foglalt iszapnak lecsapódását, a vegyi tisztítás ellenben a vízben foglalt oldott, káros anyagoknak oldhatlan alakban való kiválasztását czélozza, melyek a fenékre sülyednek és képződésükkor a vízben uszó iszaprészeket beburkolják és a fenékre húzzák. Ennélfogva a vegyi tisztítás nem lényegtelenül támogatja a mechanikait. Rendesen az első megelőzi az utóbbit. Gyári vizeknél azonban más a sorrend, sőt a folyamoknak ismétlése is szükségessé válhatik a szerint, hogy milyen súly helyeztetik a visszamaradt anyagok nyerésére. Ha a mechanikai tisztítás a vegyit megelőzőleg eszközlendö, ugy azután a mechanikai újból előveendő. A szennyvizek összetétele szerint, mészen kívül, timföld, magnesia, vas és kovasavas vegyületek, illetve keverékek alkalmaztatnak vegyi szerül. E mellett a jövőben a vegyi tisztítások terén teendő újítások a Rothe Rocknerféle eljárásba beilleszthetők, miután a vegyi szerek külön félesége a gépészeti