Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)
A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése
15 berendezésekre nincsenek befolyással. Ez financziális szempontból nem megvetendő előny, mert a befektetési költségek minden időben hasznot hozó műveletre adattak ki. A Rothe-Roeckner-féle eljáráshoz tartozó készüléket a mellékelt rajz mutatja. Áll pedig ez egy felül zárt és alul nyitott 7—8 méter magas hengerből (A), melynek átmérője és azok száma a szűrendő viz mennyiségétől függ. A henger nyitott végével egy kútba nyúlik ( В), felső zárt végén pedig egy cső van alkalmazva, melyhez a légszivattyúhoz vezető cső erösittetik meg (.F). A henger felső végéhez közel elágazik a D cső, mely a C-ével jelölt kis medenczében előálló vizszin alá nyúlik és záró csappal van ellátva. A kútba lerakodó iszap szivattyúval [E) távolittatik el. A tisztitandó viz a kútba (B) vezettetik, a honnan az, a hengerbe felfelé száll, a szennytől megtisztulva a (D) csövön át а С medenczébe jut, a melyből a megtisztitott viz a befogadóba lefolyik. A viznek a hengerben való felfelé szállása az által éretik el, hogy úgy a henger, mint a D cső alsó vége viz alá helyeztetik, azután a légszivatytyúval a hengerben a levegő addig megritkittatik, mig a külső levegő nyomás a vizet felfelé nyomva, az a D csövön át kifolyik. Ez által a készülék önműködőlég, szivócsőszerüleg funktional, a minek azonban lényeges feltétele természetesen az, hogy а С medenczében a vizszinnek mindig valamivel alacsonyabbnak kell lenni, mint a kútban (B). A készülék működése azonnal megszűnik, a mint a hengerben a viz színe a D cső felső vége alá sülyed: ennek megakadályozására a megfelelő légritkitásnak állandónak kell lennie. A tisztitásra nézve fontossággal bir 1. hogy a viz csendes mozgásban legyen; 2. hogy egyenletesen elosztassék ugy a kútban, mint a hengerben. Ennek elérésére a szennyvíz nem vezettetik a csatornából közvetlenül a A Rotlie-Röckner-féle szennyvíz tisztító készülék.
