Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A folyók kisvizi medrének szabályozása. Irta Girardon H. a Rhone-szabályozó kirendeltség főmérnöke. Fordította Bogdánfy Ödön kir. mérnök

129 röl erednek ; vízjárásuk épen ezért mindenekfelett az esőzések eloszlásától függ, kisvizük a száraz évszakban, vagvis rendesen nyáron áll be. Mások ellenben magas ormokról, jégárakból, az örökhó régiójából szállnak alá; vízjárásuk mindenekfelett a hőmérséklettől függ, mely gyorsítja, vagy lassítja a hó és jég olvadását ; kisvizük télen és közép vizük nyáron jelentkezik. Azok a mellékfolyók, melyeknek vízvidéke erdős, vagy füvei benőtt és melyek enyhe hajlású völgyeken futnak alá, szabályos és békés magatartásúak, vízhozományuk még a száraz évszakban is jelentékeny ; árvizeik lassan keletkeznek és sokáig tartanak; legkisebb és legnagyobb vízhozományaik viszonya mérsékelt. Mig ellenkezőleg azok, melyeknek vízgyűjtője kopár, esése hirtelen, torrens jellegűek : legkisebb vízhozományuk majdnem semmi ; árvizük hirtelen és gyors ; vízhozományuk szélsőségeinek viszonya jelentékeny; óriási víztömegeiket hevesen és gyorsan, sokszor néhány óra alatt öntik alá, hogy aztán nemsokára ismét igen csekély hozományuk legyen. E szélső típusok között számos középalak található, pl. az, mely a kétféle jelleget egyesíti; az ily folyó felső szakasza magas hegyekből nyeri vizét és rohamos esésű, mig alsó folyása hosszú lapályokon húzódik át; árvizei bár megtartják a torrens jelleget, de minimális vizhozománya mégis jelentékeny marad. A különböző mellékfolyók nemcsak vízjárásukat tekintve mutatnak igen sok változatot, hanem hordalékaik alakja és nagysága szerint is. Minden folyóban, kivéve néhány oly patakot, melyek ellenálló talajon és enyhe lejtön folynak, kétféle anyag mozgása észlelhető : az egyik a hömpölygő vizé, a másik a hordaléké, melyet a víz magával visz. E kétféle mozgás, melynek folyónként, sőt ugyanazon egy folyóban is a különböző körülmények és a víz állapota szerint igen különböző a viszonya, oly törvényeket követ, melyek kevéssé ismertek, vagy inkább ismeretlenek és valószínűleg még sokáig ilyenek maradnak. Mindazonáltal tudjuk, hogy e két mozgás összefüggésben van egymással : az egyszerű tapasztalat is megmutatja, hogy a hordalék tömege növekszik a mozgó víz tömegével, ha különben egyéb körülmények változatlanul maradnak ; ép igy növekszik a hordalék a folyó esésével is. Ha tehát a hordalék tömege e két tényezőtől függ, melyek a víz elragadó erejét befolyásolják, úgy függ akkor a talaj ellenálló képességétől, tömöttségétöl, a vidék mivelési módjától, erdővel, vagy füvei való benöttségétöl is, mely körülmények a meder megromlását gátolják és a víz eleven erejét kisebbítik. A nyugodt vízjárásu folyók, melyek enyhe lejtökön húzódnak s melyeknek felső medenczéje fával, vagy füvei benőtt, rendesen sok vizet és kevés hordalékot visznek ; árvizek alkalmával zavarosak lesznek ugyan, de hordalékuk csak finom homok és könnyű agyag. 27