Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A folyók kisvizi medrének szabályozása. Irta Girardon H. a Rhone-szabályozó kirendeltség főmérnöke. Fordította Bogdánfy Ödön kir. mérnök

129 röl erednek ; vízjárásuk épen ezért mindenekfelett az esőzések eloszlásától függ, kisvizük a száraz évszakban, vagvis rendesen nyáron áll be. Mások ellenben magas ormokról, jégárakból, az örökhó régiójából száll­nak alá; vízjárásuk mindenekfelett a hőmérséklettől függ, mely gyorsítja, vagy lassítja a hó és jég olvadását ; kisvizük télen és közép vizük nyáron jelentkezik. Azok a mellékfolyók, melyeknek vízvidéke erdős, vagy füvei benőtt és melyek enyhe hajlású völgyeken futnak alá, szabályos és békés magatartá­súak, vízhozományuk még a száraz évszakban is jelentékeny ; árvizeik lassan keletkeznek és sokáig tartanak; legkisebb és legnagyobb vízhozományaik viszonya mérsékelt. Mig ellenkezőleg azok, melyeknek vízgyűjtője kopár, esése hirtelen, torrens jellegűek : legkisebb vízhozományuk majdnem semmi ; árvizük hirte­len és gyors ; vízhozományuk szélsőségeinek viszonya jelentékeny; óriási víztömegeiket hevesen és gyorsan, sokszor néhány óra alatt öntik alá, hogy aztán nemsokára ismét igen csekély hozományuk legyen. E szélső típusok között számos középalak található, pl. az, mely a két­féle jelleget egyesíti; az ily folyó felső szakasza magas hegyekből nyeri vizét és rohamos esésű, mig alsó folyása hosszú lapályokon húzódik át; árvizei bár megtartják a torrens jelleget, de minimális vizhozománya mégis jelen­tékeny marad. A különböző mellékfolyók nemcsak vízjárásukat tekintve mutatnak igen sok változatot, hanem hordalékaik alakja és nagysága szerint is. Minden folyóban, kivéve néhány oly patakot, melyek ellenálló talajon és enyhe lejtön folynak, kétféle anyag mozgása észlelhető : az egyik a höm­pölygő vizé, a másik a hordaléké, melyet a víz magával visz. E kétféle moz­gás, melynek folyónként, sőt ugyanazon egy folyóban is a különböző körül­mények és a víz állapota szerint igen különböző a viszonya, oly törvényeket követ, melyek kevéssé ismertek, vagy inkább ismeretlenek és valószínűleg még sokáig ilyenek maradnak. Mindazonáltal tudjuk, hogy e két mozgás összefüggésben van egymás­sal : az egyszerű tapasztalat is megmutatja, hogy a hordalék tömege növek­szik a mozgó víz tömegével, ha különben egyéb körülmények változatlanul maradnak ; ép igy növekszik a hordalék a folyó esésével is. Ha tehát a hor­dalék tömege e két tényezőtől függ, melyek a víz elragadó erejét befolyásol­ják, úgy függ akkor a talaj ellenálló képességétől, tömöttségétöl, a vidék mivelési módjától, erdővel, vagy füvei való benöttségétöl is, mely körül­mények a meder megromlását gátolják és a víz eleven erejét kisebbítik. A nyugodt vízjárásu folyók, melyek enyhe lejtökön húzódnak s melyek­nek felső medenczéje fával, vagy füvei benőtt, rendesen sok vizet és kevés hordalékot visznek ; árvizek alkalmával zavarosak lesznek ugyan, de horda­lékuk csak finom homok és könnyű agyag. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom