Vízügyi Közlemények, 1894 (9. füzet)

Kolossváry Ödön: kulturmérnök külföldi tanulmányutjáról szóló jelentése

и hektár, de miután a terület csak minden 3-ik esztendőben használandó, az összterületnek oly nagynak kell lenni, hogy minden 1900 lélekre essék egy hektár terület. Berlinben téli időszakban ily medenczék segélyével történik a szenyviz tisztitása. Hogy ezen rendszer mellett a viznek megtisztulása nem lehet oly tökéletes, mint az öntözési rendszernél, az bizonyos, mert ennél egy hektár kiterjedésű talajra ötször annyi viz esik, ezen vízmennyiség ötször kisebb levegő-felülettel jön érintkezésbe és a növények gyökerei, mint a talajban visszatartott ásványi alkatrészek emésztőszervei, minden harmadik esztendőben nem működnek. További nevezetes hátránya ezen rendszernek, mely még az esetben is előtérbe lép, lia ezen rendszer a csatornavizeknek csak téli megszűrésénél nyer alkalmazást, hogy a nagy tömegű vizből a talaj felszínén lerakódott salak jelentékeny vastagságra emelkedik. így Spielberg és Herzfeld szerint a berlini téli medenczéknél is már 10—20 centiméter vastag salakréteg gyűlt össze. Ennek eltávolitása pedig nehézségbe ütközik, mert alászántás folytán ezen salak tőzegalaku gomolyokat képez a talajban, melyek csakhuzamosb idő folytán rothadnak el és nagymennyiségű rovaroknak képezik fészkét. Ezen salak lerakodása folytán a viznek beszivárgása a talajba is meg van nehezitve. Fadejeff ennek meggátlására Petrovszkyban 0-9 méter széles és 0-4 méter mély barázdákkal hullámossá tette a medencze fenekét és ekkor azt tapasztalta, hogy az üledék a mélyedésekben gyűlt össze, mig a hátak a viz átbocsátására továbbra is képesitve voltak. Továbbá kitűnt az is, hogy ha ily medenczéknél a medencze talaja megfagy és a viz azután bocsáttatik a medenczébe, ugy nagyon kevés viz szűrődik a talajba, vagy egyáltalában semmi sem. Ezen rendszer különben hasonlóképen kiterjedt alkalmazást nyerhet egyes gyárak és ipartelepek szenyvizeinek megtisztításánál, a mint az részben természetes, részben mesterséges szürőtelepek létesítése által már eddigelé is alkalmazásban van. A berendezési és fentartási költségekre nézve adatokat nem találtam, azonban hogy ezen rendszer legolcsóbb, az onnan következtethető, hogy a Il-ik rendszer olcsóbb mint az első, itt pedig ötször kisebb terület szükséges, mint a másodiknál, a két évi növénytermelési időszakokban pedig valami jövedelem itt is van.