Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

94 lánczhidig, a hajók kikötésére többé nem használtathattak volna. Mindkét ág folytonos megmaradására csak azon feltétel alatt lehet számitani, ha mind kettőnek egyenlő szélesség s a mennyire lehet, egyenlő viztömeg biztosíttatik." „A kopasz-zátonynál tervezett kanyarnak módosítását nemcsak azon körülmény tette szükségessé, hogy a meder legmélyebb részeinek betemetése, magasabb részeinek kikotratása és az ezen eljárással egybekötött kiviteli és fentartási küzdelmek s nagyobbmérvü pénzáldozatok kikerültessenek, hanem az is, hogy a tervezett vonalozás oly módon irányúit Albertfalvánál a Duna jobb partjának, hogy ott a meder alsóbb részével egy újabb kanyart képezett." „Ezen vonalozás és a bizottság által javasolt partvonalak közt, a melyek azóta valóban létesíttettek is, a vízlefolyás és jégmenetre való befolyás tekintetében alig van gyakorlati különbség és ha van is, ez a létesített vonalaknak biztosit előnyt. E két vonalozás felső része egészen összeegyezik, az alsó részben az eredetileg tervezett vonalozás közelebb járván a Csepelszigethez, valamivel szelídebb hajlattal bír, mint a bizottság által ajánlott s tényleg kiépített vonalak, de éppen azért valamivel hosszabb is és igy viszonyos esése csekélyebb. Az eredetileg tervezett vonalozás szelídebb föhajlásából netalán származható előny tökéletesen lerontatik az Albertfalvánál létrejövő ellengörbe hatása által, a mely ellengörbe a létesített vonalozás folytán elmaradt s e vonalozás a kanyarnak mind felső, mind alsó végén tökéletesen hozzásimul a folytatását képező mederrészek irányához." „Az akkori közmunka- és közlekedési minister mielőtt a javasolt változtatásokra nézve határozott volna, kikérte a főváros rendezési tervezetének megbirálása végett történetesen itt időzött külföldi szaktekintélyek közül kettőnek, a kik különösebben vizépitészeti ügyekkel foglalkoztak, Laianne L. franczia középitészeti felügyelőnek és Dalman hamburgi vizépitészeti igazgatónak véleményét s megkeresvén a franczia kormányt, hogy a fenforgó kérdések megvilágítására és véleményadásra saját tisztviselői közül egy, a vizépitészetben teljesen jártas jó hirnevü mérnökét küldje ki, bevárta ennek véleményezését is és csak azután rendelte el a tervezett vonalozás módosítását, miután e módosításnak előnyeit mindhárom szakértő egyhangúlag kiemelte." „A budapesti Dunarész szabályozási tervezetének fentebb vázolt keletkezési történetéből kitűnik, hogy sem az eredeti, sem a részletekben később módosított tervezet nem egyes szakférfiú elmeszüleménye, hanem a hazai mérnökök több évi fáradhatatlan és lelkiismeretes tanulmányai alapján jött létre ; és hogy a tervelt építkezések csak a legjelesebb külföldi szakértők felülvizsgálata s megegyező helybenhagyása után hajtattak végre." „Csak az hozható fel az eredeti tervezet hiányáúl, hogy a rendkívül nagy költségtől tartózkodva, ki nem terjeszkedett egyúttal a promontori ágban szükséges szabályozási építkezésekre is. Mert nem szenved kétséget, hogy a fővárosnak biztonsága érdekében is kivánatos lett volna, hogy a szabályozás a promontori ág alsó végéig folytattassék."