Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

93 „Ezen elvet szem előtt tartva, a meder alakzata úgy hozta magával, hogy a Margit-szigetet övező két ágnak egyenlő 237, azaz kétszázharminczhét méter szélességet kellett adni s a kopasz-zátonynál levő görbületnek egy részét valamivel hirtelenebb hajlású irányban kellett vezetni, mint eredetileg terveztetett." „A soroksári ág elzárására nézve is módosítani kivánta a bizottság az országgyűlés által elfogadott tervet s azt javasolta, hogy tekintettel a mederelzárások alkalmával rendesen bekövetkező fenékkimélyitésekre, a melyeket az emelkedő zármü által előidézett vizbukás hoz létre s a mely mélységek a zármü befejezését megnehezitik s költségesebbé, sőt gyakran lehetetlenné teszik s ezen elzárás ne az elágazásnál levő porondos talajon, hanem bent a soroksári ágban, mintegy 3*5 kilométerrel alább történjék, hol a meder fenekét kőszikla képezi s a mellett az elzárandó meder szélessége is csekélyebb. Itt a zármüvet sokkal könnyebben, biztosabban és kevesebb költséggel fel lehet épiteni s ha az egyszer készen van, az elágazásnál nem lesz nehéz feladat egy másik zármüvet is felállítani, a melynek már nem az lesz a czélja, hogy a folyó vizet útjában megakaszsza, hanem hogy annak helyes irányt adjon és hogy egy tágas kikötő berendezését lehetővé tegye a soroksári ágnak ily módon elzárt részében." „A Duna medrének alakzatát elötüntetö pontos keresztszelvényekből és térképekből könnyű meggyőződést szerezni arra nézve, hogy mindezen változtatások nemcsak nem rontottak az eredeti tervezeten, hanem határozottan annak tökéletesebbé tételére szolgálnak." „Különben is nincsen semmi fontos ok, mely a Duna-meder mélyebb vizeinek eltöltését és az azzal együtt járó aránytalan költségeket akár a Margitszigetet övező két ágban, akár a kopaszzátonynál indokolta volna." „A Margitszigetet övező két ágnál az eredeti tervezet beterjesztése alkalmával emiitett czél, hogy t. i. a viz sodra a lánczhid közepének irányuljon, még azon esetben sem lett volna elérve, ha a mint tervezve volt, a budai ágnak másfél akkora szélesség adatott volna, mint a pestinek ; mert a meder közepén, a Margitsziget folytatásában, még a lánczhidnál is alább lenyúló gerincz a medret két részre osztja, s különösen közép vagy ennél alacsonyabb vizállás alkalmával mind a két résznek meg van a maga viz sodra. És hogy ez igy van, az nagy előny ; mert, ha bármi módon sikerülne a Margitsziget folytatásaként elnyúló gerinczet eltávolitani s ennek folytán a meder közepén oly nagy mélységet létrehozni, hogy a két ágból jövő viz sodra ott egyesüljön, ez a közép vizeknek túlságossá váló mederben okvetlenül mindkét part mentén iszaplerakódást idézne elö." „Ezenkívül a lefolyó víztömegnek a két ág közt egyenetlen felosztása előbb- rtóbb a gyengébb ág végpusztulására vezetett volna, a mi egyátalában nem kívánatos az ezen ág partján fekvő városrészre, vagyis az eredeti tervezet szerint a balpartra nézve, melynek rakpartjai ez esetben lefelé egész a