Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

Bevezetés

halad. így volt ez az 1893-ki tavaszi jég levonulása alkalmával is, midőn Gerjennél a vízállás mintegy 80 czentiméterrel haladta meg az eddigi legmagasabb vízszint. A Duna árterében számos város és község fekszik, melyeknek léte többékevésbbé attól az eshetőségtől függ, hogy vájjon nem képződik-e valahol szomszédságukban oly jégtorlasz, mely felduzzasztott vizével néhány óra alatt romba döntheti. Mindezek a körülmények nemcsak együttesen, de külön-külön is okadatolttá teszik, hogy a szabályozás továbbra el ne odáztassék és hogy az egységes tervek alapján hajtassék végre. Az egész Dunára 1882-ig egységes szabályozási terv nem készült ; történtek ugyan e század első felében oly nagyszabású felvételek, melyek teljesen alkalmasak lettek volna arra, hogy valamely egységes terv alapját képezzék, azonban azok ilyenné kidolgozva nem lettek. A Felső-Duna szabályozása, az aldunai hajózási akadályok eltávolítására irányuló; nemkülönben a székesfőváros^ érdekében végzett nagyszabású munkálatok a folyamnak csak egyes, habár hosszabb szakaszaira terjednek ki. Korántsem akarjuk ezzel azt mondani, hogy emiatt e három rencjbeli munkálatban oly hézagok vannak, vagy mutatkozhatnának, melyek későbbi átalakításokat, vagy pótépitkezéseket tennének szükségesekké, hanem egyedül azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy azok eredménye, hatása csak akkor érvényesülhet a kellő mértékben, ha velük kapcsolatosan mindazok a munkálatok is elkészülnek, melyek amazokat kiegészíteni, teljessé tenni hivatvák. Hogy az 1882-ben megkezdett felvételek alapján készült tervezetek csak most terjesztetnek elő, annak magyarázatául szolgál egyrészt, hogy időközben a Tiszaszabályozás folytatása sürgősebb közgazdasági teendőt képezvén, az állam pénzereje első sorben ezekre a munkálatokra lett igénybe véve, másrészt hogy. a Duna völgyében 1891-ig hosszabb idő óta nagyobb bajok az árvédelem terén nem fordulván elő, a közfigyelmet nem keltette fel. Önként értetödöleg jelen előterjesztésünkben csakis azokra a munkálatokra szorítkozhatunk, melyek a sürgősebbek és a melyek a folyam vízjárásának javítására a legfontosabbak és számos kisebb helyi rendetlenséget és bajt figyelmen kivüí kellett hagynunk, nehogy a költségek túllépjék azt a határt, melynél már nem állanának arányban az elérendő haszonnal, sem pedig azzal a soknemü teendővel, melyek hazánk többi folyóinál is még megoldásra várnak. A tervezett munkálatokkal a legfőbb bajokon segítve leend,