Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

Bevezetés

3 a többit rendezni és kiegészíteni már sokkal kevesebb költségbe és nehézségbe fog kerülni. , ' • A tervezett munkálatok majdnem kizárólag a mederrendezések körébe esnek; töltések építése, mint a mederszabályozás kiegészítő része, csakis a Csepel-szigeten, nemkülönben Gerjen és Bogyiszló között van czélba véve ; ezenkivül töltésbelebbezés hozatott javaslatba a bajai kanyarulatok mentén a sárközi védgát-társulat területén. A már kiásott, de még kellőleg ki nem fejlődött három átvágás bövitésén kivül (vörösmarti, sirinai és drávatoroki), még öt ujabb átvágás végrehajtását javasoljuk, hármat Baja fölött, egyet Monostorszegnél és egyet Palánka fölött, miáltal a folyam oly állapotba kerül, hogy hirtelen kanyarulatai a jég levonulását megakasztani nem fogják. Kiválóan fontos szerep. jut a Duna szabályozása terén a partbiztositásoknak is, amennyiben a folyamnak inkább a szélességre, mint a mélységre való törekvése következtében egészséges mederviszonyok csak olyképen teremthetők és tarthatók fenn : ha a folyam ebbeli működésének a partok megkötéséve elejét veszszük. A partoknak biztositása a legnagyobb költségeket a Baján alul kezdődő szakaszon fogja igényelni, amennyiben a partokat alkotó talaj igen laza, másrészt a folyamnak mélysége a kanyarulatokban igen nagy, 10—15 méter közt ingadozik, sőt néha még ezt is meghaladja. A Duna szabályozásánál a föczél: normális mederviszonyokat teremteni és ezáltal egyrészt a hajózás számára a kelfö vízmélységet biztosítani, másrészről a jég levonulását megkönnyíteni és ilymódon a jégtorlódásokból származó és kiszámíthatatlan vízmagasságokat csökkenteni. E tekintetben a legfőbb bajok a Duna-Radvány-Száva-torok közt fekvő szakaszra esnek — a Száva betorkolása alatt a sziklapadokig a kellő vízmélység kevés kivétellel mindenütt bőven megvan és a jéglevonulásnak sincsenek nagyobb akadályai, miért is nagyobb mérvű szabályozási munkálatok javaslatba hozva nincsenek, daczára annak, hogy szigetek, zátonyok ehelyütt is meglehetős számban fordulnak elő. A Dunának medre a levezetendő vízmennyiséghez képest igen szépen be van ágyazva, miért is a hullámtéren való vizlefolyási akadályok eltávolításának kérdése sem nem oly fontos, sem nem oly sürgős, mint egyes kisebb folyóknál, hol az árvíz jelentékeny részét a hullámtérnek kell levezetnie. A hullámtéri akadályok eltávolítása iránt a tanulmányok csakis akkor lesznek megtehetők, ha a tervezett mederszabályozások végre lesznek hajtva ;