Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

I. Vizrajzi fölvételek és adatok

17 különben a zimony-orsovai szakaszon a Szerb partokból belé szakadó hegyi folyók gyakorolnak. Mivel ugyanis ezen mellékfolyók vizeiket olyan területekről nyerik, melyek úgy földrajzi fekvés, mint éghajlati viszonyok tekintetében lényegesen eltérnek a Duna felső szakaszának vízgyűjtő területétől, — s mivel továbbá árhullámaik gyorsabban követik egymást, mint a föfolyónak lassúbb változásokat mutató, s a hosszabb úton csak elkésve és ellapúi va leérkező áradásai, — végül pedig miután a felsorolt mellékfolyók egyesülten jóval nagyobb víztömegeket hoznak tartósan a Dunába, mint a mely víztömegek közép viz idején ebben magában lejönnek : ennélfogva a Dunának azon szakaszán, melyben ezen mellékfolyók mintegy csoportosan betorkolnak, a vizjárási viszonyok alakulásában a fő tényezőt ezek alkotják. Könnyebb áttekintés végett közöljük például, hogy az általános 0 viz idején (melynél azonban télen még kisebb vízállások is szoktak bekövetkezni) a Dunában másodperczenkint. Budapestnél 1000 m

3, a Drávában Barcsnál 300 m

3, a Tiszában T.-Becsénél 300 m

3, a Szávában Mitroviczánál 700 m

3, és a Dunában Pancsovánál ismét 2400 m

3 tömeg viz folyik le körülbelöl. Továbbá például szolgálhat az 1888 évi márcziusi (első) és áprilisi (második) árhullámok összehasonlítása; az előbbinek maximális magassága alkalmával másodperczenkint lefolyt víztömeg a Dunában Budapestnél körülbelöl 5400 m

3-re, a Drávában 1300 m

3-re és a Dunában Pancsovánál ismét 13,400 m

3-re, viszont pedig a második árhullámnál Budapesten csak 5000 m

3-re, a Dráván is csak 900 m

3-re, ellenben a Tiszán 3000 m

3-re és a Száván 4100 m

3-re, s ezek eredményeként a Dunában Pancsovánál már 15,500 m

3-re tehető. Úgyszintén az 1889. évi ápril—májusi árhullám maximális állását a Budapestnél elhaladt 4000 m

3, a Drávából érkezett 900 m

3, a Tiszából eredő 3000 m

3, a Szávából eredő 3800 m

3 vizhozomány és az ezekből Pancsovánál 12,700 m

3-re felszaporodott másodperczenkinti víztömegek képezték. Vagy is látható mindezekből, hogy a mellékvizek összetalálkozása Pancsova körül azonos magasságú (tömegű) árhullámokat inkább képes előidézni, mint maga a föfolyónak saját nagyobb áradása. A mellék vizeknek, s főként a Száva folyónak hatása a kis vizeknél még jobban észlelhető; mert például az 1891. év november havában bekövetkezett, s a hajósok által annyiszor emlegetett rendkívül alacsony Dunavizállás alkalmával a Duna víztömege volt Budapestnél körülbelöl 1000 m

3, melyhez a Drávából mintegy 500 m

3, a Tiszából alig 200 m

3, a Szávának ezen időben lefolyt árhullámából azonban 1100-tól 2300 m

3-ig emelkedő víztömeg jött hozzá, minek folytán Pancsovánál a minimum a Száva áradásához képest 2400 és 3400 m

3 közt váltakozott. Hasonló képet adnak az 1889. évi nyári és őszi kis vízállások. Ezen 3