Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

115 Mivel a vizszinduzzadás, mely az 1870 : X. t.-cz. értelmében végrehajtott munkálatok következménye, nem csupán a soroksári ág elzárásából, de egyúttal a székesfőváros mentén előállított szorulatból is ered, azért le kell mondanunk arról a reményről, hogy a vizszin valamikor az eredeti állapotra sülyedjen le, annál inkább, mert az ujabban épülő hidak a vizszin duzzadását bizonyos mértékig hasonlólag növelni fogják. Azon vizszin-fixirozásokból, melyeket a budapesti folyammérnöki hivatal az 1892-iki juniusi rendkivüli nyári árviz folyamán végezett, világosan kitűnik, hogy az eddigi hidak is némi vizszin-duzzadást idéznek elö, mely az uj hidak fölépültével csak növekedhetik. Ezzen duzzadás azonban nem lépi tul azt a határt, mely a székesfőváros biztonságát veszélyeztetné; kivált partjainak felemelése után, mert hisz éppen ez is egyik oka volt annak, hogy a magunk részéről a partok fölemelését 9 méterre javasoltuk. Habár kizártnak tekintjük is azt az eshetőséget, hogy a végrehajtott és végrehajtani javasolt munkálatok után a székesfőváros az árvízveszélynek ki lehessen téve, vagyis hogy a viz szine bármi okból -j- 9 méterre, illetőleg azon felül emelkedjék : mégis a nagy közönség megnyugtatása szempontjából röviden foglalkozni kívánnunk azzal a kérdéssel, hogy a vizszinnek -f 9 meterre való emelkedésével okvetlenül együtt jár-e a székes-föváros elöntése is? Tekintettel arra a körülményre, hogy a partoknak eme magassága legnagyobb részben, különösen a Margithidtól az összekötő vasúti hidig nem töltések, hanem a természetes terep magassága által éretik el, mely fölé csakis 40—60 centiméteres mellvédfalak emelkednek: a székesfővárost ideiglenes, rögtönzött gátakkal még abban az esetben is meg lehet az elöntéstől védeni, ha a viz szine tényleg -f- 9 méteren felül emelkednék. A székesfőváros legértékesebb belső részének helyzetét rendkivül biztossá tette a Margithidtól a nyugati pályaudvarig húzódó feltöltés és a m. k. államvasutak nyugati vonalának pályateste, melyek az 1838-iki árviz szine fölött fekszenek, és az összekötő vasúti hid pályateste, melynek magassága még nagyobb. A két épitmény felülről és alulról az árviz betörését lehetetlenné teszi, ugy hogy csakis a partok mentén kellene ideiglenes gátakat rögtönözni, a mi semminemű legyőzhetetlen nehézséggel nem jár. A budai oldal helyzete árvédelmi tekintetekből még kedvezőbb, mert nem csak az elöntés alá kerülhető terület aránytalanul kisebb, de az öbölzetek száma is több, melyek egymástól el nem árasztható magaslatokkal vagy úttestekkel vannak elválasztva. Ezen kitéréssel azt hiszszük sikerült mindenkit meggyőznünk arról, hogy a székesfőváros helyzete minden tekintetben teljesen megnyugtató és hogy a veszélyt kizártnak tekinthetjük. A székesfőváros árvédelmi biztonságát igen nagy mértékben fogja emelni a városi csatornázásnak végrehajtása is, mi által megszűnik a csa15*