Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

108 kisebb bajnak tartanok, ha a viz ereje nem lenne képes a reá hagyott aránylag csekély mennyiséget kikotrani, mintha a medernek túlságos kibővítése által újból rendetlen iszaplerakodást idéznénk elő. „A vámháztól az összekötő vasúti hidig és innen a promontori ág első szelvényéig terjedő folyószakasz jelen alkalommal ugyan nem tárgya bírálatunknak, mindazonáltal a szabályozási munkák szoros összefüggésénél fogva szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a budapesti szakaszon észlelhető duzzadásnak lehető lej ebb szállítása czéljából a vámháztól a promontori ág első szelvényéig szintén további medermélyitésekre kell törekedni. Az e szakaszban kívánatos meder mélyítések azonban csak akkor fognak a kellő eredményre vezetni, ha azok a promontori ágban eszközlendö kotrásokkal összefüggően s oly időben hajtatnak végre, a midőn az utóbb emiitett folyamszakaszon a vizszin alakulásában már bizonyos mérvű javulás állott be ; s azért azt ajánljuk, hogy a meder és vizszin alakulása szorgosan megfigyeltessék s a mint időszerűnek mutatkozik, a kotrások az előbb emiitett felső szakaszra is kiterjesztessenek. „Ezekkel kimerítvén a szükségesnek tartott elvi megállapításokat, a kivitel módozataira nézve a következőket javasoljuk: 1. Promontoron felül az 1—11. szelvények közt a fenékkotrások a 0 pont alatti 3'16 m. mélységig és 180 m. szélességben volnának eszközlendök. 2. Promontor mentén a 11—15. sz. szelvények közt, a hol a sziklapad helyenkint egész a 0 vizszin alatti 2*6—2*1 mélységig felemelkedik és igy a (—) 3'16 mtrig való lemélyítés csak az eredménynyel nagyon kedvezőtlen viszonyban álló pénzáldozat árán volna létesíthető, elég lesz a 0 vizszin alatt 2'60 m. mélységet 240 m. szélességben olöállitani. 3. Ugyanazon szakaszon egész a 19. számú szelvényig a balparton tervezett párhuzammüvet s azon alól a jobb oldalon tervezett mellékág elzárását helyeseljük oly módon, hogy a medernek ezen kis vizi normál szélessége lehetőleg meg ne haladja az 500 métert. Ezen feltétel mellett és kikötve azt, hogy a párhuzammüvek vonala annak idejében részletes és gondos helyi felvételek alapján a helyi viszonyoknak teljesen megfelelően jelöltessék ki, általában helyeseljük a tervezett párhuzammüveket, a fattyúágaknak elzárását s az igy létrejövendő szabványos szelvényeknek megfelelően az Ercsinél szükséges jobbparti szigetleásást és balparti erdöirtást. 4. Tétény és Batta közt, azaz a 26—35 szelvényig alkalmazkodva a megelőzött 20—26. szelvények közt már meglevő rendes meder alakzathoz kívánatos, hogy 240 m. szélességben (-—) 2'60 m. mélység jöjjön létre. Itt a lazább anyagra való tekintetből elég lesz a mesterséges kotrást az emiitett szélességnek csak fele részében, azaz 120 m. szélességben végrehajtani, a további bővítés a folyó víz erejére bizható. 5. Ercsitől lefelé a 43—54., valamint Adony előtt és mögött az 54—59. és a 65—68. szelvények közti szakaszokon már czélszerübb lesz a közvet-