Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

119 ségének mérvét meg nem határozta, hogy ezen általánosságban kimondott kötezettség végrehajtható alakban megállapittassék, a kötezettség mértéke a hatóság által hivatalból volt meghatározandó, sőt a hol a kivitelre társulat alakitható nem volt, ott a kivitel is a hatóság feladatát kellett, hogy képezze, mi által ugyan a vízfolyások alapos és gyökeres rendezése elősegittetett, de viszont a törvény végrehajtására hivatott orgánumok tevékenysége ez által szerfelet, s huzamos ideig igénybe vétetett. Jogi szempontból is nagy fontossággal birt annak eldöntése, hogy mi képezi tartalmát ezen törvényes kötelezettségnek, s hogy miként oszlik meg ezen kötelezettség terhe az egyes érdekeltek között, miután e részben a törvény utmutást nem ad, s a törvény szövege akként is értelmezhető, hogy a jó karban tartás alatt csak is bizonyos hivatalból konstatálandó tényleges állapot szerinti fentartás kötelezettsége értendő, s hogy a törvény kit-kit csak is saját partjainak s medrének jókarban tartására kötelezett. Hogy a törvény szelleme ezen értelmeinek egyikének sem felelhet meg, az kétségtelen, ha meggondoljuk, miszerint a tényleges állapotnak fenntartása sokkal nehezebb feladatot képez egy rendezetlen vízfolyásnál mint ott, hol a vízfolyás rendezetetik, s a törvénynek nem lehetett czélja, hogy a jó karban tartás kötelezettségét egy nem jó karban levő part és mederre vonatkoztassa, hogy továbbá a meder elfajulás már természetszerűleg nem oszlik meg egyenletesen az egész vízfolyás mentén, hanem helyenkint nagyobb mérveket ölt, mig ellenkezőleg egyes helyeken az alig vehető számításba. Ez okból a végrehajtás azon felfogásnak hódolt, hogy a jókarban tartás kötelezettsége alatt a jókarba hozatal kötelezettsége is értendő, s hogy ugy a jókarba hozatal, valamint a jókarban tartás a part és meder tulajdonosokat s az összes érdekelteket, érdekeltségük arányában terheli. Ily esetekben továbbá azon gyakorlat követtetett, hogy a szükséges műszaki munkálatok tervezete, valamint az érdekeltségi kimutatás hivatalból elkészítetett, a tervek s kimutatás az engedélyezési eljárás formái szerint letárgyaltattak, s az eljárás keretében a kivitel részletei, s a hozzájárulás mértéke, valamint a fentartás módozatai is megállapittattak, figyelembe vételével, illetve mérlegelésével mindama észrevételeknek, melyek az érdekeltek részéről tétettek. Ugyancsak hivatalból kellett intézkedni a vízmosások megszüntetése iránt is, mely irányban azonban sajnos, a végrehajtás figyelme épen az összes közreműködő erők teljes lekötöttségénél fogva ez ideig csak