Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

96 galom ugy oszlik meg, hogy egyik szolgáltatja a másiknak prosperálásához és pár vonalban való fejlődéséhez az éltető elemet — a forgalmat. Bár nálunk a magas búzaárak okozta nemzetgazdászati fellendülés idejében nem érezték a vasutaknak a vizi utakkal szemben fennálló azt a hátrányát, mely a termelő rovására a szállító díjtételekben rejlik, a nyolczvanas években beállott nyerstermény árhanyatlással mindinkább érezhetővé és nyomasztóvá vált kivált a termelőre az a veszteség, a melyet olcsó vizi szállítás hiányában a világpiaczi fogyasztásra szánt főterményének, a búzának, értékesítésénél szenvednie kellett. Az ipar és kereskedelem és ezzel közgazdaságunk mai fejlett állapota, a vasutak szállító képessége iránt a nyerstermény tömegforgalma dolgában oly kívánalmakat támaszt, a melyeket helyes köz- és nemzetgazdasági nézőpontból rövid idő múlva bizonyára ugy elégítenek ki, hogy a tömegforgalom irányaiban a drága vasúti szállítás helyett az olcsó vizi szállítás eszközeit fogják megteremteni. Ez majdan a mezőgazdasági haladásnak uj lendületet fog adni és az államvasutat tehermentesíti attól a tömegszállitástól, a melyet ma átalános közgazdasági tekintetekből vasutüzleti nézőpontból talán már is veszteséggel közvetít. Mindazok közt a csatornák közt, melyeket a fentebbiekben ismertettünk, a közforgalom mai szükségleteinek kielégítésére leginkább hivatott az, a mily a Tiszát Csongrádnál köti össze Budapesttel és a Danával, mert ez a tiszai hajózást leginkább lendítheti fel, a felső és alsó Tiszáról, a Marosról és a Hármas Kőrösről pedig a tömegforgalmat a mainál olcsóbban Budapestre és innen a Dunán nyugat felé közvetítheti. E csatornának rendkívüli* hatása a magyar Alföldre és kivált annak gabonaforgalmára és versenybirására alig becsülhető meg. E csatorna kiépítése maga után vonná a helyesen megvonalozott, de az idők moslohasága miatt ki nem épitett csatornák létesítését. Magyarország óriási mértékben emelkedő közgazdasága és Amerika, Ausztrália és Oroszország vizi utakon szállított búzájának napról-napra emelkedő versenye e csatornák létesítését ma már szorgosan megköveteli. A természetes hajózó utak ismertetésekor már felemlítettük azt^ hogy a magyar vizeken közlekedő járómüvek méretei mennyire eltérnek egymástól és e körülménynek figyelembe vétele könnyen megérteti azt, mily nehézségekbe ütközik mesterséges hajózó csatornák létesítésekor a müépitményeknek, de különösen a csegék méreteinek helyes meghatározása. A vázlatosan ismertetett csatorna-terveknél alkalmazott csegék használható hosszúságát 76 m-re, szélességét 9 5 m-re és küszöb feletti