Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

94 azokat a hasznokat sem, a melyek az öntözés lehetővé tételével a nagy magyar alföldre háromlottak volna. Azonban mindezeket a helyesen vonalozott csatornákat elejtették és az 1868-.XLIX. t.-czikkel a törvényhozás a fentebb emiitett törvénynyel csatornák és vasutak építésére felvett 150.000,000 frankot kizárólag vasutak építésére határozta fordítani; valószínűen a miatt a hibás, de még ma is sokaktól követett nemzetgazdasági vélemény miatt, hogy a vasutakkal szemben a hajózó csatornák jelentősége már lejárt. Ezt a véleményt tudvalevően egyes nemzetgazdák az Angliában e század 3. és 4. évtizedben (1821 —1840) a csatornák és vasutak közt folytatott harcz kimenetelére alapitották, a melyben ugyan ide nem tartozó okokból a vasutak tulajdonosai maradtak a vasutakra meddő tarifa és a parlamenti bevitt harcz után — győztesek, de ekkor is csak ugy, hogy a csatornákat vagy tulajdonokul szerezték meg, vagy a csatornák tulajdonosainak jövedelmét mindenesetre biztositó kartelek által konkurrencziájukat teljesen megbénitották. Hajózó csatornáink ügye ujabb megvitatás tárgya csak a 70-es években lett, a mikor a Ferencz-csatorna átalakításával Türr István hazánkfia a Béga-csatorna már emiitett átalakítását és a vukovársamáczi hajózó csatorna kiépítését elevenítette föl és ezekkel kapcsolatosan a Száván már említett hajózó akadályok eltávolításával és a Kulpa-folyó hajózhatóvá tételével Temesvártól, tehát a Bánáttól a Károlyvárosig szakadatlan vizi út létesítését javasolta, a melyen a Bánát és a magyar Alföld búzája a legrövidebb uton vizén érte volna el a Károly város-fiumei vasút segítségével Fiuménél a tengert. Ennek a hajózó útnak létesítése nagy nehézségekkel összekötve nem lett volna és aránylag könnyen megvalósítható, mert e hajózó csatornával elkerülik a Száván, Samacz és Zimony közt fennálló nagy hajózó akadályokat továbbá mert a Szávát a Samacz feletti szakasz kisebb akadályainak és a Kulpa-folyó három akadályának eltávolításával kevés költséggel és áldozaltal hajózhatóvá tehették volna, de meg azért is, mert a vukovársamaczi csatorna vonala nagy természeti akadályok nélkül traszirozható. Bár ezt a kérdést 1879—1880. években beható tanulmány tárgyává tették s bár a kormány a részletes terveket is elkészítette, az állam rosz fináncziái és átalában a hajózó csatornákkal szemben fennálló említettük balhiedelem miatt, a tervezésen tul e csatorna ügye nem jutott. E hajózó fővonalokon kivül számos terv és javaslat készült hoszszabb-rövidebb hajózó csatornák létesítésére; de ezeket bátran mellőzhetjük, mert e tervek vagy a halandosság országából valók, vagy pedig