Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

ш részeire, hol a viz csekély, de elég erős áramú, a fenék ellenben apró kavicsból vagy durvább szemcséjű homokból áll. A pérhal ivadéka már nagyobb, lomhább folyású patakokba vagy folyószakaszokba eresztendő, oly helyeken, ahol a fenék köves és közelben növénynyel benőtt részek is vannak. Czélszerű a helyeket előre kiszemelni, sőt előkészíteni, oly értelemben, hogy a hol hiányoznának, kisebb-nagyobb köveket is adunk a vizbe, a melyek mögött a kihelyezendő, önmagokkal tehetetlen kis halacskák az ár ellenében meghúzódhatnak. Sohase tegyünk egy helyre sok halat, hanem inkább a helyek számát szaporítsuk, mert igy több búvóhelyet nyujthatunk, a mellett kevésbé lesz a nagy halaknak és a többi halellenségnek figyelme álla13. ábra. Lazacz- és pisztrángszállitó edények. tainkra terelve. A helyeknek előzetes kiválasztásával időt nyerünk és csökkentjük a szállítással járó rizikót, mely annál nagyobb, minél nagyobb a szállítás tartama. Erre tekintettel már telepünket is lehetőleg akként helyezzük el, hogy a legkevesebb szállítás mellett lehessen a porontyokat szabadon bocsátani. A szállítás közelre bármely edényben történhet ; igy czélszerüen használhatunk kerti öntözőket is, távolabbra azonban külön szállítóedényeket alkalmazzunk, minőket rajzunk ábrázol (1. 13. ábrát). Lazaczés pisztrángporontyok szállítására czélszerübb az alacsonyabb szállítóedény, mert azok természetüknél fogva a fenéken maradnak és nem igényelnek nagyobb mélységű vizet. Az edények zinkből készülnek, kettős fenékkel, a melyek közül a