Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

185 Az ily csőátereszek tulajdonképen nagyobb mérvű alapozást sem igényelnek. Minthogy azonban oly mélységben szoktak lefektettetni, hol viz, folyóhomok stb. szokott jelentkezni, rendszerint a cső alá némi betonalapot tesznek, mert a viz által felpuhított talajban a csővezeték lefektetése nagy nehézséggel járna. Azonban 50-—60 cm. vastag és a csővezeték kétszeres átmérőjével egyenlő szélességű betonréteg teljesen megfelel a czélnak. Szokásos ezenkívül a csővezetéket 20—30 cm. vastag betonréteggel körülvenni, hogy esetleges csőrepedés esetén biztositékul szolgáljon. Azonban ez sem, okvetlen szükséges. Nagyobb biztosítékot ad az, ha az egyes csőveket 5—6, az egész csővezetéket pedig a lefektetés után 2—3 Athm. prőbaviznyomásnak tesszük ki, és az esetleg mutatkozó tömítési hibákat kijavítjuk. A víznyomási próba után a csővezetéket jól megsulykolt földdel betemetjük és a töltés szelvényét reá építjük. Ezáltal oly átereszt nyertünk, melyben minden körülmény között tetjesen megbízhatunk. Ily csőátereszek nyitása és zárása rendkívül egyszerű, 600 mm.-ig egy ember, ezen felül két ember által egy két perez alatt nyithatók vagy zárhatók és elzárásuk után sem agyag, sem föld tömítésre, sem árvcdelem esetén körtöltés vagy más egyéb a zsilipeknél szükséges óvintézkedésekre nem szorulnak, és általában semmi különös figyelmet és gondozást nem igényelnek. Ezeket előrebocsátva, most azon elveket akarom itt körvonalozni melyek a szivattyú-telepek berendezésénél különösen figyelembe veendők A szivattyu-telep tervezőjének rendesen négy adat szokott rendelkezésére állani. És pedig ezek : a másodperczenként kiemelendő vízmennyiség a megengedett legmagasabb vizszin a lecsapoló csatornában, a legnagyobb árvizszin és a terepmagasság azon helyen, hol a szivattyútelep felállítása kívántatik. Ezen adatokat tudomásul véve első sorban a körszivattyu méretét állapítjuk meg. A körszivattyuk mérete, nyomócsővük belső átmérője által van meghatározva. Azaz, ha azt mondjuk, hogy 40, 50 vagy 60 cm.-es körszivattyu, ez annyit jelent, hogy oly körszivattyu val van dolgunk, melynek nyomócsöve 40, 50 s 60 cm. belső átmérővel bír. A beszerzendő szivattyú méretét már most ugy választjuk, hogy a nyomócsővön átfolyó víz sebessége semmi esetre sem haladja meg a 25 métert; sőt ha oly szivattyú telepet tervezünk, mely évenként hosszabb ideig lesz hivatva működni melynél tehát a gazdaságos működésre különös gond fordítandó, akkor a nyomócsőben a sebességet 2 méterre vesszük fel. Ebből kiindulva, a nyomócső szelvényét, azaz a szivattyú méretét megkapjuk, ha a másodperczenként emelendő vízmennyiséget köbméterben osztjuk a felvett maximalis sebességgel méterben, azaz 25, illetve 2-vel az igy nyert szám adja a nyomócső szelvényét négyszögméterben, ebből kiszámítjuk az átmérőt és a nyert számot 10 cmre kikerekítjük, mert a szivattyúk méretén 30 cmtől felfelé csak