Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

183 pedig, a szerint, amint a kiemelt vizet facsatornával vagy vascsővel a töltésen átemeljük, vagy pedig cső átereszszel a töltés alatt vezetjük át a recipiensbe. A facsatornával való átvezetésnek akkor van helye, ha csak ideiglenes vagy csekély mértékbeni vizemelésről van szó: pl. ha egy 20 cm.-es körszivattyu és locomobil segélyével akarjuk néhány száz hold csapadékvizeit kiemelni. Ilyenkor nem volna indokolt egy nagyobb költséggel járó csőátereszt épiteni, midőn egy egyszerű facsatorna segélyével it néhány nap alatt czélt érhetünk. Ilyenkor ugyan mindig a töltés korona magasságáig kell a vizet emelni, de minthogy itt a szükséges erő úgyis bőven rendelkezésre áll a gazdasági locomobil által, ezen körülménynek nem tulajdonitanak nagy fontosságot. Azonkívül alkalmaztatnak a facsatornák oly helyeken, hol a védgátnak egy kevésbé biztos pontján kell a vizet emelni ; ilyenkor nem volna czélszerü a már úgyis féltett töltést megbolygatni, hanem egyszerűen fölibe fektetünk egy jól tömített facsatornát, miáltal a szivattyúzás lehetségessé válik anélkül, hogy a töltés', érintettük volna vagy ha a szivattyú telep mellett más zsilip áll fenn és igy a szabad lefolyásról gondoskodni nem kell. A második esetnek, azaz a nyomócső a töltésen való átvezetésének akkor van helye, midőn a befogadónak vízállása állandóan magasabb, mint a kiszivattyúzandó belsőviz szine. Ilyenkor a nagyobb építési költségekkel járó csőáteresz létesítése mellőzendő, és a vízelvezető cső a szivattyú nyomócsövével egy színben vezetendő át a töltésen, külső vége pedig a legkisebb vizszin alá sülyesztendő, hogy ezáltal a csővezeték syphonszerü működéséből eléálló előnyök is kihasználtassanak. Ezen esetre mint példa, felemlíthető a szántova-bezdáni lecsapoló társulat bezdáni szivattyútelepe, melynél a viz az állandóan az 16 magasabb vizszinü Ferencz-csatcrnába emeltetik. Ehez hasonló a Versecz városi szivattyútelep, hol az alibunári mocsárból eltöltött területről a víz az állandóan magasabb vizállásu Schulliof csatornába emeltetik stb. A nyomócsőnek a töltés tetején való átvezetése azonban még ilyenkor ís mellőzendő, mert ezáltal a cső felesleges hosszabbodása, ennélfogva drágulása és a csőbeli súrlódások növekedése áll elő. Néhány évvel ezelőtt még akkor is átvezették a nyomócsövet a töltés tetején, midőn a befogadó vízállása az év némely részében a szabad leeresztést is megengedte volna, a szabad leeresztésre pedig külön költséges és e mellett nehezen kezelhető és kevés biztonságot nyújtó zsilipeket építettek. Ezen esetre példák a porgányi, kistiszai, bercseli saj-foki stb. szivattyú telepek. Csak oly esetben volna megengedhető a csőnek a töltés tetején való átvezetése, ha a töltés rossz anyaga folytán annak megbolygatása nagyobb felelősséget okozna, mint a czélszerübb berendezés által elérhető előny. A harmadik eset az, mely a VIII. ker. kultúrmérnöki hivatal által lett először