Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

182 beszerzési árukhoz viszonyitva elég nagy vízmennyiséget képesek emelni, és hatásfokuk is, jó felállítást feltételezve, elegendő. Azonban nagy hibájuk az, hogy igen pontosan kidolgozott drága műépitményt igényelnek, és hasz­nálat alatt idővel vízveszteségek állanak be, miáltal a hatásfok már csökken­Főhibájuk azonban az, hogy alkalmazhatásuk igen korlátolt, amennyiben már 3 m. emelési magasságon tul a szerkezet túlságos nagysága miatt nem alkalmazhatók czélszerüen és gazdasági üzem itt csak állandó emelési magasságnál feltételezhető; pedig nálunk rendesen 3 méternél nagyobbra és változó magasságokra kell a vizet emelni, ugy hogy a vetőkereket ezen kor­látolt alkalmazhatósága és fennti hibái miatt hazai viszonyaink között csak kivételes esetekben ajánlhatom. Marad tehát, mint nálunk a gyakorlatban lecsapolási czélokra egyedül alkalmazható vizemelőgép, a körszivattyu. Ezen gépnek a fenti két géphez viszonyitva csak egy hátránya van; és pedig az, hogy mig a vetőkerekek hatásfoka pontos felállításnál О70, a szívó-nyomó szivattyúké 0'80, sőt 0'90-re is emelkedhetett, addig a körszivattyuk hatásfoka gyakorlatban rit­kán lépi tul 0'60-at, de nagy átlagban mondhatni, hogy a hatásfok 0'50-et tett ki. Ebből látható, hogy a körszivattyuk üzeme nem a leggazdaságos­sabb. Ha azonban tekintjük azt, hogy a szivattyú-telepek üzeme évenkint csak a legritkább esetekben tart tovább egy hónapnál, sőt a legtöbb esetben, . különösen akkor, mikor a vizemelésen kivül szabad lefolyás is van, csupán 10—15 napra szorítkozik, akkor azon következtetésre kell jutnunk, hogy a telepek berendezésénél különösen a befektetési tőkének csökkentésére kell igyekeznünk, habár az az üzem drágulásával is járna. A körszivattyu pedig tényleg a legolcsóbb vizemelőgép, amennyiben beszerzési árával aránylag a legtöbb vízszállítási képességgel bir. Bátran állitható, hogy egyenlő vizmeny­nyiséget véve alapul, a körszivattyu beszerzési ára ugy viszonylik a vízi­kerekéhez és szívó-nyomó szivattyúéhoz mint 1 : 2-höz és 1 : 4-hez. Bend­kivüli előnye továbbá az, hogy üzem közben a rendes olajozáson kivül semmiféle szolgálatot nem igényel és évek hosszú során át tatarozásra nem szorul, ugy hogy a gépkezelő részéről semmi gondosság vagy szakértelem nem igényeltetik. A körszivattyu továbbá a lecsapolásoknál előfordulható bármily nagy és változó emelési magasságoknál alkalmas. A körszivattyuk a motorok által minden közbeigtatott gépezetek kizárásával, egyszerűen szil­vágy kötél áttétellel közvetlen hajthatók, sőt a szivattyú tengelye és a gőz­gép főtengelye egyesithetők is, miáltal minden felesleges erőpazarlás ki van zárva. Végre nagy előnye a körszivattyuval való vizemelési berendezésnek az, hogy nagy és költséges műépitmények nem szükségesek. Mindezen fel­sorolt érveket mérlegelve, határozottan azon következtetésekre jutunk, hogy hazai lecsapolásainknál vizemelő gép gyanánt a körszivattyut használjuk. A körszivattyuk által eszközölt vizemeléseknél már most a kiemelt vizek elvezetésére való tekintettel három esetet különböztetünk meg és

Next

/
Oldalképek
Tartalom