Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 59 — oldani máskép nem lehet, minthogy a nagym. ministerium az országos vízépítési hivatal vezetése alatt egy commissióval végig járatja az egész Tiszát és ott az érdekeltek meghallgatásával a helyszínén és minden viszonyok tekintetbe vételével állapítja meg a hullámtérnek azt a részét, a mely a fáktól és cserjéktől megtisztítandó és azt a részét, ahol azok meghagyandók lennének ; mert erre nézve itt ezen a helyen, a Tisza medrének és hullámterének ezen bejárása nélkül, általános határozatot hozni egyátalán nem lehet. Ami már most a nyári gátakat illeti, e részben az a vélekedésem, hogy amit Klimm t. tagtársunk felhozott, hogy t. i. a nyári gátak — hacsak nem burkoltatnak — minden árviz után el fognak enyészni, szerintem is tökéletesen áll. Azonban a viszonyok Magyarországon is ép olyanok e tekintetben, mint Németországon. Mert nem kell épen a legutolsó éveket venni, a midőn minden 5—

G évre jött majdnem ugyanannyi árviz; hanem azon viszonyokat kell tekinteni, a midőn 10—15 éven keresztül nagyobb árviz nincs és midőn a hullámtereket ily nyári gátakkal a középvizek ellen helyesen meg lehet védeni. Azonban a nyári gátaknak ezen rendeltetése az anyafolyamra nézve alárendelt jelentőséggel bir. Mert az alsó Tiszán, a mely Csongrádtól lefelé terjed, ahol részint képződésben levő átmetszések vannak, részint a töltések a régi módon készitve egymástól távol vannak, és ennélfogva a hullámtér szélessége is roppant különböző ; ahol továbbá a hullámtér némely helyen nagyon alacsonyan esik és ennélfogva még közepes árvizet sem képes összetartani, ott a nyári gátnak határozottan igen nagy jelentősége van a mederképződés szempontjából. Es e szempontból én azt tartom, hogy nem sok helyen ugyan, de nagyon hasznos és — hogy ugy fejezzem ki magamat — mindenesetre jövedelmező dolog lesz, ha maga az állam fogja ezen nyári gátakat felemelni, mindig a mederképződés szempontjából. Ilyen hely ugyan sok nem lesz ; de van egy pár hely, ahol határozottan indikálva lesz a mederrendezés szempontjából ily gátak elemelése. Klimm rector közbeszól: Nyilt árterekről tetszik szólani? Hieronymi : Nem is hullámtérről ! Megjegyzem, hogy ha nyári gátról beszélek, oly gátat értek, mely hivatva van a kisebb árvizeknek a hullámtérre való menetelét megakadályozni, természetes, hogy az ily gátak mögött vannak azután a nagy gátak. Végre ami a költségek viselését illeti, ebben nekünk, mint műszaki tanácsnak, bajos előre megállapodnunk, hogy itt a ministeriumnak micsoda álláspontot kell elfoglalnia? Mindenesetre az az álláspont, hogy a hullámterek kitisztítása országos érdekű dolog, nagyon méltányos ; azt azonban egészen kétségtelennek tartom, hogy lia egyszer a hullámterek meg lesznek tisztítva, akkor az államnak ezen közhasznú vállalat érdekében joga van azon társulati területeket szolgalommal terhelni, hogy t. i. azokon az illető tulajdonosok nem alkalmazhatnak a közérdekkel ellentétes művelési módokat. Ezt egészen kétségtelennek tartom. Mindezeknél fogva én egészen határozottan azt az indítványt teszem, hogy a műszaki tanács semmiféle principialis határozatot ne mondjon ki ; hanem fejezze ki azon óhajtását, hogy a ministerium az orsz. vízépítési hivatal vezetése alatt, a Tiszát egy commissióval járassa be, hogy e szempontból a hullámtereken szükséges munkát minden érdek, nevezetesen a töltésvédelem érdeke szempontjából is megállapítsa és megállapítsa a helyi viszonyokhoz képest minden egyes helyen a hullámtérnek