Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
A) A Tiszaszabályozás folytatása
— 71 — Ezt csak nem lehet szorulatnak nevezni ? Azután ott van Algyőnél 700 m., Szentesnél 750 m., Tokaj alatt, Eszlár körül 790 m., Szabolcsnál pláne 830 in., ezeket nem lehet szorulatoknak nevezni. Ennek következtében ami eredménye van méréseinknek, arra a szorulatok csakugyan nem voltak befolyással és ami ott megméretett, az csakugyan tény, és röviden abban fejezhető ki, hogy az anyamederben a folyónak sebessége körülbelül nagy viznél átlag 1 m.-nek vehető és ugyanakkor, ugyanazon helyeken, a hullámtéren lefolyó viz sebességét, csak 25 cmt.-nek lehet venni ; ez tehát csak y 4-része amannak. Most méltóztassanak tekintetbe venni azt a nagy külömbséget, hogy az anyamederben 4-szer akkora sebességgel foly a viz, mint a hullámtéren. Nem természetes következménye ennek az, hogy mikor már a mederből kiömlik a viz, a hullámtéren csak negyedrész sebességgel folyik, sőt sok helyen meg is áll, ahol túlságosan széles medenczét képez ? Tehát az ily csekély sebességgel folyó viz abban az időben nem érkezhetik le egy alantabb levő helyre ugy, mintha az anyamederben folyt és igy az a viztömeg, mely a hullámtéren talál lassú lefolyást, elkésik, elmarad vagy is tározódik, mint egy tárban, és bizonyos időre ott elhelyezkedik. Amint a becsei vízállásra nézve már is kimutathatjuk, hogy ha ez a tározás nem állott volna be, ott 25 ctm.-rel lett volna magasabb a viz, épugy kimutathatjuk ezt majd a többi szakaszokra is, ha a legközelebbi magas vizet meg fogjuk mérhetni ; de addig ezen kérdést végleg megoldani nem lehet. Azt azonban mégis mondhatjuk már, hogy lia a hullámtért elveszszük a viztől, mindenesetre magasabb lesz a viz állása. Ebben rejlik a hullámtér nagy fontossága és ebben rejlik, hogy a hullámtérnek csakugyan nagy és jótékony hatása van a Tiszaszabályozás jelenlegi állapotában; még pedig oly hatása van, melyet tőle most még el nem vehetünk, mert egy meghatározatlan vizemelkedésnek tennők ki magunkat bizonyos helyeken; ott t. i., a hol ilyen szélesebb hullámterek vannak, egy bizonyos, még eddig meg nem határozható vizszinemelkedés fogna mutatkozni, ennek pedig nem tehetjük ki magunkat és ennek következtében a kis tanács nem is javasolja, hogy az ilyen hullámterek elgátoltassanak, hanem fenn akarja tartani azoknak tározó képességét továbbra is. De azt gondoljuk, hogy ez nem fog a végtelenségig tartani. Mert miért van szükségünk most arra a tározásra? Azért mert az alsó rész medre nem elegendő nagy azon víztömegek levezetésére, melyek oda gyorsan fognának érkezni. Ha majd egyszer részint azon munkálatok következtében, melyet maga a Tisza fug elvégezni, nem tudjuk ugyan, hogy egy vagy két évtized mulva-e, de bizonyára valamikor bekövetkezhetik az az eshetőség, a mikor már arra a tározásra nem lesz annyira szükség, mint jelenleg. Most azonban határozottan szükség van rá. Azt gondolom, hogy most már erre nézve talán eleget mondtam, hacsak legföljebb nem méltóztatik még azt kívánni, hogy részletesebben is kimutassam azt, hogy vájjon ott a hol 800 vagy 830 méter a szélesség, szintén ugyanazon arány van-e a hullámtér vezető képessége közt, mint ott, a hol szorulat van? Talán nem lesz fölösleges ezt is kimutatni. Azt a legszűkebb helyet, a vezsenyit véve, ahol csak 300 m. a víz azon szélessége, a melyet megmértünk, ott is az anyamederben a viz sebessége 1 — 1 m. még a hullámtéren folyó viz sebessége 0.2 méter, tehát határozottan kevesebb a hullámtérben, mint magában a mederben. Már most egy másik ilyen sebességet Szabolcsnál véve, ahol a viz
