Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
A) A Tiszaszabályozás folytatása
— 70 — A hullámtéren tározódott, szétterült, hátramaradt és igy nem érkezhetett Törökbecsére abban az időben, a melyben érkezett volna, ha ki nem ömölhetett volna, ha t. i. a Tisza partja mindenütt oly magas lett volna, hogy a kiömlést meggátolhatta volna. Pedig, hogy nem nagy hullámtér van Szeged és Török-Becse közt, azt mindenki tudja. És mégis 500 köbméterrel kevesebb folyt le másodperczenként. De ez a viz, a mely Szegednél elfolyt, természetes, hogy nem enyészett el, annak el kellett folynia Törökbecsén is, kivévén azon mennyiséget, mely még nincs megállapítva, t. i. a mely elpárologhatott, vagy a földbe szivároghatott, ez azonban nem lehet valami nagy. Tehát nem a lefolyó viz fogyott meg, hanem annak lefolyási ideje vált a tározás következtében hosszabbá és azért van Törökbecsénél másodperczenként kevesebb viztömeg, mint Szegednél. De hátha nem ömölhetett volna ki a hullámtéreken a viz, kérdés, hogy akkor Törökbecsén milyen magasnak kellett volna lennie ? Azt mondhatjuk erre, miután a viztömegek már mind meg vannak állapítva, hogy ha Törökbecsénél másodperczenként annyi folyt volna el mint Szegednél, körülbelől 25 cmterrel lett volna magasabb a viz. Konstatálhatjuk tehát az alsó szakaszra, hogy igenis van hatása a hullámtérnek az árviz magasságára ; sőt azt is, hogy 25 cméternyi hatása volt annál a kis hullámtérnél, a mely Szeged és Törökbecse közt létezik. És most kérdem, hogy azon területen, a hol ezt ilyen biztossággal még ki nem mutathatjuk — a mely t. i. Csongrád felett és TiszaFüred körül van — mennyi raktározható akkor, midőn a Szeged és Becse közti csekély hullámtéren is annyi tározódhatott, hogy 25 cméterrel alább süly esztette a viz szinét Törökbecsénél ? A felelet az, hogy mindenesetre sokkal többnek kell lenni, mert sokkal nagyobb az a terület, melyre a felülről jövő viz szétömölhet és melyen bizonyos mértékben tározódhatik. Arra nézve, hogy a hullámtér víztömegéből nem igen lehet következtetni, hogy ott csakugyan az egész víz tömegének csak 15°/ 0-a. foly le, a mint különösen Maiina t. tanácstag ur tegnapelőtt kiemelte, szintén vannak bővebb adataink. A mit a vizrajzi hivatal e részben mondott, igenis megállja helyét ; mert nem áll Maiina ur feltevése, hogy talán azért tesz a hullámtér emésztő képessége az egészhez képest 15%-ot, mert a sebességméréseket szorulatokban végeztük és ott a hullámtérre aránylag igen csekély jut és igy a tömegnek is csekélynek kell lenni. Tényleg azonban nem igy van a dolog, mert mi a sebességmérésnél nem abból az elvből indultunk ki, hogy kiválasztjuk a szorulatokat és ott mérjük meg a vizek sebességét, ott állapítjuk meg a vizemésztés fokát; hanem mi azt kerestük, hogy hol találunk minél szabályosabb, rendezettebb állapotokat, tekintet nélkül arra, hogy van-e ott hullámtér vagy nincs ? És a hol úgynevezett normális állapotot találtunk a Tiszán, ott eszközöltük sebességméréseinket, ott állapítottuk meg a víztömeget. Kitűnik ez abból is, hogy tulajdonkép csak egyetlen egy helyen, vagy legfölebb két helyről mondhatni, hogy ott szorulatban tettünk sebességméréseket. Egyik hely Vezseny, Szolnok alatt, mert ott a víz-szín szélessége, a hol a sebességmérést tettük, az akkori nagy víznél 300 m. volt. Ez csakugyan szorulat. A másikat is, t. i. a törökbecsei helyet is némileg szorulatnak lehet nevezni, mert ott 510 m. volt a felszín szélessége. De mindjárt Titelnél Törökbecse alatt a szélesség, melyben mértünk 920 méter.
