Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 69 — közép, nagy és kis viz egyaránt elfolyhat; én tehát nem absolut parallel töltéseket kívánok, hanem a viszonyokhoz alkalmazkodó medert. Pécli József osztálytanácsos : T. műszaki tanács ! Némely adatokat óhajtanék elősorolni annyival inkább, mert igen t. Klimm tanár ur azt fejezte ki, hogy talán a hullámtér hatása tul is van becsülve. Az általános tárgyalás során Malina tanácstag ur pedig határozottan ki is mondta, hogy nem hiszi, vagy legalább is kételkedik benne, hogy a hullámtérnek oly csekély jelentősége volna az árviz levezetésére, mint a hogy a vízrajzi osztály eddigi tanulmányaiból kitűnni látszik. Mielőtt azonban tovább mennék, nem lesz fölösleges, ha elmondom, hogy mi történt a hullámtér jelentőségének, illetőleg képességének megállapítására és micsoda felvételek történtek már e részben? Kétféle irányban folytatjuk műveleteinket, a melyek hivatva lesznek, hogy ezt a kérdést teljesen tisztába hozzák. De abban tökéletesen igaza van Klimm tanár urnák, hogy azon műveleteket egy esztendő alatt elvégezni nem lehet, hanem 10 esztendő is kell hozzá, mig e részben valamit teljes határozottsággal véglegesen meg lehet állapítani. Én reménylem, nekünk ez mégsem fog 10 esztendőbe kerülni, minthogy a lehető legnagyobb erővel azon vagyunk, hogy mindazon adatokat, melyek a Tisza szabályozására, a Tisza vizállási viszonyainak felderítésére vonatkoznak, mielőbb feldolgozzuk és e kérdéseket tisztázzuk. Ennek a fokozott tevékenységnek ebben a kérdésben köszönhetjük, hogy máris tömérdek adataink vannak erre vonatkozólag és talán 2, legtolebb 3 esztendő múlva mindezen itt érintett kérdésben egész határozottsággal fogunk nyilatkozhatni. De már az eddigi felvételek is fontos és nevezetes dolgokat konstatáltak. Igy nevezetesen a tározást illetőleg, hogy a tározás nagyságára nézve mi jelentősége van a hullámtérnek? hogy tároz-e egyáltalán a hullámtér? visszatart-e bizonyos viztömeget magában, mely az alatta fekvő vízállásnak magasságára enyhitőleg hat? mindezt meg fogjuk állapíthatni, mihelyt sebességméréseinket egészen befejeztük a Tiszán. Eddigelé csak a Tisza legalsóbb szakaszán, a Tisza-Kűrth alatti szakaszon fejezhettük be a sebességmérést, mert 1888-ban képesek voltunk a legnagyobb vizeket is e szakaszon megmérni. Ha akkor képesek lettünk volna az egész Tiszán megmérni a viz sebességét egészen TiszaUjlakig, most már a tározás képessége meg volna állapitható ; de sem 1889-ben, sem tavaly a felső Tiszán nem volt nagy viz; a legnagyobb víztől másfél, sőt két méternyire is alul maradt a Tisza. Az idén pedig épenséggel nem akart nagy viz lenni, tehát nincs módunkban megmérni azt a viztömeget, mely a legmagasabb vizeknél tényleg lefolyt ; kiszámíthattuk volna ugyan már most is, de miután a kiszámítás nem lehetne alapos, igy az egész kérdés mai napig megoldatlan. Mi ezt a kérdést kétségtelen bizonyossággal akarjuk megoldani ; ezt pedig csakis a tényleges sebességmérések utján lehet megtenni. A legalsó Tiszán, a Kürth alatti szakaszon azonban ezt a kérdést némileg megoldhattuk, a mennyiben ott a legmagasabb vizek mennyiségét is tényleg megmértük és azoknál olyan scrupulosus lelkiismeretességgel jártunk el, mely inkább túlságos volt, mint kevés. Ismerjük például Szegeden a legnagyobb viztömeget, 1888-ból. Szegeden a legnagyobb víztömeg, mely másodperczenként lefolyt, 3500 köbméter volt a legmagasabb, t. i. 8'47 vízállás mellett. Méltóztatik látni, hogy Szegeden 500 köbméterrel több folyt le másodperczenként, mint Török-Becsén. Hova lett ez az 500 köbméter?