Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
A) A Tiszaszabályozás folytatása
- G4 — megoldására vezet. Üdvözlöm, mert látom, hogy e mellett nem hanyagolta el azt a még fontosabb részt sem, a meder rendezését és a Tisza medrének képzését az átmetszések által és különösen a hol roppant veszedelem fenyegeti a töltéseket az ellenkanyarulatok képződése folytán és ezeknek ellensúlyozására a hivatal majdnem száz partvédő művet tervez. Felszólalásom czélja az, hogy a műszaki tanács oly határozatot ne hozzon és senki innét oly impressióval ne távozzék, hogy a hullámtérnek nyitva hagyása és a viz-raktározás biztositása oly kétélű fegyver, mely a Tiszára nézve vészthozó volna. Klimiii rector: Legyen szabad az előttem szóló t. tanácstag urnák kimerítő előadására néhány szóval reflectálni. Igen örülök, hogy védelmére kelt a nyári gátaknak. Csakhogy én és ő egészen más dolgokról beszéltünk. Nevezetesen mindazok a nyári töltések, a melyeket ő felhozott, valóságos begátolt ártérnek a belsejében, t. i. az árvizek belsejében haladnak és azok mögött ott van a főgát, az árvizgát. Hiszen felhozta ő még a Pónál levő és a hollandi töltéseket is. Ott nem létezik egyetlen nyár-igát, mely mögött ne volna főgát, vagyis árvizgát. Én pedig határozottan mondtam, hogy a nyári-gát csak akkor ér valamit, ha mögötte ott van az öreggát, a valóságos árvizgát. A félreértés, illetőleg tévedés abból keletkezett, hogy lényegesen más fogalmunk van a nyilt árterekről. A nyilt ártér, a mint az előterjesztés nevezi, azon néhány még be nem gátolt hely, a hol nincs főgát és a hol a tervezett nyári-gát hivatva volna a főgátat helyettesíteni, de kisebb magassággal, ugy hogy azért a víz kiönthet és elöntheti azt a területet, a mely mögötte van, a melyet nem fogna határolni egy meglevő árviz-gát. Míg ellenben a t. felszólaló nyilt árterek alatt a közönséges hullámtéreket értette, t. i. a meglevő gát közti tért. Ezt én nem akarom bántani, az igen jó, ha megvan és minél távolabb vannak a töltések, annál jobb. Én mindig nyilt árterekről beszéltem és még közbeszólásokkal is voltam bátor .mjndig kérdezni, hogy nyilt árterek-e azok P A Pó mellett nincsen ilyen nyilt ártér ; az mind be van gátolva és azért nem viszi cl a nyári-gátat a vis, mert nincs rá eset, hogy átmenjen rajta ; mert a viz csak a koronájáig ér, a benne lévő nagyszámú zsilipeket kinyitják, a főgát és nyárigát közt a tér megtelik és mivel a fogát párhuzamos irányt ad az egész folyó viznek, a vele párhuzamos nyárigátat sem bántja ; nem bántja, nem megy neki, mert párhuzamosan folyik vele. Hajdú Gyula vállalati igazgató : Mélyen t. tanács ! Én nyilt ártereknek azon széles ártereket neveztem, melyek a Tisza mentén, töltéstől magas partig, vagy töltéstől töltésig visznek és 4—5 kilométer szélességitek ; ezek a műveletben is nyilt ártereknek vannak nevezve. Bertalan Lajos műszaki tanácsos : Engedje meg a t. tanács, hogy gyakorlati példát hozzak fel. 1888-ban Szarvasnál igen nagy veszedelem volt, a viz felfakadt és ez annak tulajdonittatott, hogy a Kőrösök felső szakaszait parallel töltések közé vették. Az árviz után bejártuk a helyszinét, hogy javaslatokat tegyünk Szarvasnak biztonságba helyezése iránt. A régi töltések oly közel voltak a városhoz, hogy azokat megerősiteni nem lehetett. Nem volt más mód a megoldásra, mint a 18-ik átmetszés mellett uj töltést hozni javaslatba. Az a nyilt hullámtér ott 25000 kat. hold volt, ez és 13 l/ 2 kilométer anyameder képezte a raktározó terüetet. A hullámterek czéljának állítólag- legnagyobb megsértése sokak éleménye szerint az, ha az ember ily nagy területet egyszerre elhagy. Az át-
