Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 3 2 — utalhatni vélek előterjesztésünkre és áttérhetek azon müvek sorozatának ismertetésére, a melyek az algyői liidtól a Szeged alatti Boszorká'nyszigetig vannak a szegedi szakasz rendezése érdekében tervezve. Mint a tanács tárgyalásai alkalmával már emlitve volt, Algyőnél kezdődik a Tiszának azon szakasza, a hol rendelkezésre álló adataink szerint a Maros hordalékának behatása alatt a mederfenék és vele a kis vizszin magasságában emelkedés konstatálható, — a mely a Tiszának egyebütt eltagadhatlan fejlődését mondhatni két részre szakitja. — A Maros vize oly nagymennyiségű és durva hordalékot hajt le a Tiszába, melyet az a torkolat alatt elszélesedett mederben tovább sodorni nem tud. Fokozott mérvben mutatkozik a hordalék lerakodása, ha magasabb Maros vize közép vagy kis Tisza vizzel találkozik; mig ha nagyobb Tisza vizet talál a Maros áradása, e baj kisebb mérvben lép fel. Ha magasabb Marosviz után a Tisza áradása következik, ez a lerakodott sankot elsodorja; ellenben felszaporodik és a fenék állandó jellegű emelkedését eredményezi oly évben, 'midőn magasabb Marosvizeket hosszú tartamú kis vizek követik. A Maros torkolata alatt a szélesség is mintegy 320 méter, melyen a hajóút állandóan változik a hordalék lerakodásához képest. A szegedi szakasz rendezésére a Maros torkától a közúti hidig egy kétoldali párhuzammü van tervezve egymástól 160 méterre kis viz szinében; ezenkívül a Maros és Tisza összefolyásánál a földnyelv meghosszabbításában egy kővezérmű, a czélból, hogy a Maros vizei a Tiszával csakis a Tisza sodrában egyesülhessenek ; mert igy remélni lehet, hogy a Tisza a Maros hordalékát kisebb víznél is tovasodorni fogja. Nagy nehézséget okozott itt a kétoldali vezérmű egymástóli távolának megállapítása. Mint emiitettem, a Tiszának fejlődő jellege mellett, ma megállapitani a szakaszról-szakaszra adandó normál szélességet nem tudjuk és igy itt nem maradt más hátra, mirtt oly szélességet elfogadni, a mely mellett a hordalék daczára, a meder mégis fentartódik. Ily szakasz van a közúti és vasúti híd között, a hol 160 - 180 m. szélesség mellett bár több méter magas felsankolások fordulnak elő időszakosan a folyó fenekén, anélkül, hogy a hajózás számára szükségelt állandó vízmélység mindenkor fenn ne maradna. A legközelebbi áradás a (—) 4—5 m. mélységen alóli sankolásokat ismét elsöpri. Ezen szélességet vettük alapul azon reményben, hogy e mellett a Tisza a Maroshordalékot a Marostő és közúti hid közti szakaszán ép ugy továbbítani fogja, mint az alatti szakaszon. Vájjon helyesen jártunk-e el, midőn a folyót fogadtuk el utmutatóul ? azt a szerzendő tapasztalat fogja igazolni. Ezen munkákkal kapcsolatban az előirányzatba fel van véve a szegedi rakpart-süppedés okainak kiderítésére annak idején kiküldött bizottság által javasolt kőhányás fedezete is, hogy az folytatható legyen, a mutatkozó szükséghez képest. Reményünk az, hogy a folyónak a helyzetrajzon látható vonalozása mellett, annak sodra a szegedi rakpartfal mellől a kanyar görbületének nagyobbitása folytán el fog vonatni ; de miután ezen változás oly gyors nem lehet, a kőhányás fedezetéről gondoskodni kell beálló szükség esetére. A szegedi szakasz rendezésének folytatásául tekintendők még azon partvéd- és párhuzamművek, a melyek a helyzetrajzon a Boszorkánysziget mentén jelölve vannak. A szegedi szakasz alatt az átvágások bővítésével kapcsolatban mint fent ahajózás és az árvédelmi töltések érdekében számos mű van tervezve — a melyek közül legfontosabbak azon "munkálatok, a melyek a titeli szakaszon a titeli fensik és a torkolat körül és a Hármas szigetnél van-