Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

- 33 nak tervünkbe felvéve. — A titeli fensik mentén a Tisza szélessége a 400 métert meghaladja — minek folytán a folyó sekély ; itt szükséges a kisviz határolásával a hajózás számára vizmélységet biztosítani. — Az összeszoritás mérvére zsinórmértékül, mint Szegednél a folyót fogadtuk el, és a mennyiben a titeli hid alatti szakaszon 220—260 méter kisviz szélesség mellett 5—6 méteres vízmélység van 0 alatt, az összeszoritás mérvére 240 méter szélességet állapítottunk meg. De oly módon, hogy a párliuzammü csak a folyó bal oldalán lesz felépítve, hogy a folyó fejlődésének a mélység arányában szélességi irányában határ ne szabassék, ha a 240 m. megfelelő nem lenne. — A Hármas sziget mentén a mai középső és nyugati ág elzárásával a legkeletibb ág kiképzése van tervbe véve, mert ennek iránya általános szabályozási szempontból legjobban biztosítja a helyes vonalozást. — Végre a toroknál két párhuzammű, illetve vezérmű van tervezve azon torkolati irány biztosítására, a melyet a Tisza maga magának régi hegyes szög alatti irányának elhagyásával vájt. Ezen munkákkal kapcsolatban a Dunán, közvetlen a torok felett van 3 fattyuág elzárása és egy vezérmü a balparton tervezve a czélból, hogy a Duna az összefolyásnál létező földnyelvet el ne mossa — és ezáltal a Tiszának mai kedvező betorkolását ne veszélyeztesse. A Dunán tervezett müvek mind kőből — a Tiszán végzendők rőzse és kőből vegyesen fognak létesíttetni a szükség és helyi körülményekhez képest. Ezek voltak azok, melyeket az egyes müvek ismertetésére vázlatosan felemlíteni előterjesztésünkben foglaltak ismétlésekép szükségesnek tartottam. Ha a t. tanács tagjai egyes részletekre bővebb felvilágosítást óhajtanak, azt, teendő kérdéseikre készségesen meg fogjuk adni. De mielőtt szavaimat befejezném, engedje meg a t. tanács, hogy Malina tanácstag urnák az általános vita alkalmából a mederrendezésre vonatkozólag tett néhány észrevételére már most reflectáljak. Nevezetesen Malina ur általánosságban helyesli a meder-rendezés czimén végzendő munkáknál általunk felállított elveket ; — de sajnálja azt, hogy vannak az előterjesztésünkben momentumok, a melyek az összhangot zavarják — és nem engedik, hogy ezen helyes irányelvek érvényre jussanak. Ezen momentumok egyikét abban látja, hogy bár az átvágások fejezetében határozottan ki van mondva, hogy az átvágások által azon egyensúly, mely a folyó partjai és annak vízjárása közt a folyónak természetes állapotában fennállott, megbomlott és a mederfejlődésnek indult, mégis az ez által megtámadott partok biztosítása nem az állani feladatául van feltüntetve, hanem mindenütt az előterjesztésben egy bizonyos óvatosság nyilvánul, hogy mederrendezés czimén az államkincstárra költség ne háruljon. Tartozó kötelességem a Malina ur által felfedezett óvatossággal szemben kijelenteni, hogy én ilyet találni nem tudok, mert egész őszintén és nyíltan van kimondva, hogy az állam viselni fogja azon munkák költségeit is bizonyos arányban, a melyek valamely helyi baj orvoslására szükségesek és épen ezért van előterjesztésünkben felemlítve, hogy azon szabályozási munkák, a melyek csak közérdekből létesítendők, az állam által viselendők, — míg azon müvek költségei, a melyek valamely ármentesitő társulat érdekét is érintik — azaz a melyek ármentesitő társulat speciális érdekében létesittetnek az állam által, a társulat hozzájárulásával lesznek viselendők. Az előterjesztésben a vizjogi törvény 40. §. alapján általános sza3