Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 31 fekvő helyzetrajzon ki vannak tüntetve ezen müvek, melyek számszerint legnagyobbrészt partvédezeti müvekből állanak, részint társulati védő töltések, részint községek védelme érdekében. — A T.-Füred alatti folyó szakaszon a helyi bajok orvoslására- szükségelt munkákon kivül már olyanok is fordulnak elő — mint a helyzetrajz mutatja — melyek egységes meder előállítása végeit oldalágak elzárására vagy hajózási akadályok eltávolítására szolgálnak. Vizlefolyási akadály eltávolítására tervezett müvünk e szakaszon nincsen, daczára annak, hogy a 74. sz. kürüi átvágás alatt fekvő úgynevezett Balla-i saroktól a Szóró csárdáig, helyesebben a Dobapartig terjedő szakaszon rendelkezésre álló adataink —- de különösen az 1888 évi fixirozott nagy viz színvonala szerint egy 25—35 cméteres helyi duzzadás mutatható ki. Ezen kimutatható baj orvoslására 2 átvágással, több alternativa készült, — de azok elejtettek, mert ezen átvágások előreláthatólag anyamederré kiképződni nem fognak; — a mintegy 10 kméterre terjedő magas hullámtér leásása pedig költségi szempontból arányban nem állana az elérendő eredménynyel. Elejtettek tehát ily irányú munkák annál inkább, mivel e helyütt a töltések már az 1888. evi duzzasztott víz szine feletti l'O méter biztonsággal vannak felépítve s így e tekintetben ma sürgős indokolt szükség nincs. — Ezen alul Szolnok város védelme érdekében fel van véve egy partvédmü azon eshetőségre, ha a szolnoki 77. II. számú átvágás bővítésével a szolnoki part a mainál veszélyesebb megtámadtatásnak lenne kitéve. Szolnokon alul tervezett szabályozási müvek körül felemlitendőnek tartom az inokai zátony által okozott hajózási akadály eltávolítását czélzó párhuzamos müvet, a melynek hatása esetleg egy vezércunette kotrásával fog siettetni. A szolnoki folyammérnöki hivatal kezelése alatti szakaszon tervezett legutolsó szabályozási munka a 83. számú átvágás feletti szakasz rendezése hajózási és tutajozási szempontból. Tervezve van itt, mint a részletterven látni, a gyóvai sziget melletti bal ágnak —valamint az úgynevezett csépai kis sziget melletti jobb fattyuág elzárása. Ezenkívül az úgynevezett mámai réten át egy rövid átvágás, hogy a folyó a gyóvai sziget melletti jobb ágból helyes vonalozással a 83. sz. átvágásba tereitessék és ezáltal ugy az átvágás felett, mint az átvágás felső szakaszán fennálló örvény megszűnjék. A tervezett átvágás felett a mai Tisza medre egy kőből készítendő vezérművel lesz elzárandó és amenynyiben szükséges az elhagyandó mederrész feliszapolása az uj és a 83. sz. átvágás közt létesítendő vezérművel elősegítve. A 83. sz. átvágástól Csongrádig egységes koncentrált meder létesítése érdekében elzárandó lesz a Badar-sziget melletti jobb, valamint a Szarka-sziget melletti bal ág. és a mennyiben utóbbi sziget mellett a bal folyóág képezi ma a hajóutat és a jobb ág körülbelül 0 vizig fel van iszapolva, a bal ágon végig egy vezércunette kikotrása fog szükségessé válni, hogy a hajóút a meder elzárása után azonnal át legyen tehető. — A balág elzárását és a jobb ág kiképzését a helyesebb vonalozás — de különösen az indokolja, hogy ez által a Tisza sodra Csongrád alá enyhébb kanyarban fog vezettetni s igy a város körtöltését és téglaburkolatát védő kőhányás kevésbé lesz az alámosatás veszélyének kitéve, — ugyancsak e helyütt a csongrádi kőhányás kiegészítése van a tervbe és ennek esetleg szükséges fedezete, a költségvetésbe felvéve. Csongrádtól az algyői hidig több szabályozási mű van tervezve, részint hajózási akadályok eltávolítása, részint társulati védőtöltések védelme érdekében. — Bátran mellőzhetőnek vélem itt a részletes ismertetést—-