Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
A) A Tiszaszabályozás folytatása
- 30 — A meder a Tisza középső és alsó szakaszán, kevés helyi bajra visszavezethető hely kivételével, fentartódik, sőt képződik és a Tisza medrét fel nem tölté, ezen szempontból ma a Füred feletti törőpartok fixirozása nem indokolt. A lmllámtér-feliszapolódás kérdése pedig egy oly subtilis kérdés, melyet, valljuk be őszintén, ma adatokkal teljesen megvilágítani nem tudunk annyira, hogy ezen réven a Füred feletti törőpartok általános fixirozását azoknak a közép és alsó Tiszára nem előnyös hatásával szemben követelni lehessen. Elfogadva ezeket, már kimondhatjuk, hogy mindaddig, mig a Tisza-foJyó fejlődésében a természetes állapothoz hasonló helyzet beáll, mederrendezés czimén az átvágásokon kívül ez idő szerint csak oly munkák végezhetők, a melyek : a) kimutatható árvizlefolyási viszonyok javítását czélozzák, b) hajózási akadályok eltávolítására vonatkoznak és c) oly munkák, melyek valamely helyi ok vagy valamely helyi baj orvoslására szükségesek. Legyen ezen baj akárhol, közbe kell lépni. Ezen elvek keretén belül jelenthetjük, hogy előterjesztésünkben foglalt vélemény szerint Tokaj, sőt Füred feletti szakaszon csak helyi érdekű munkálatokat kell és lehet foganatosítani mederrendezés czimén, a melyek községet vagy töltést fenyegetnek, vagy melyeket valamely más közérdek követel. A füred-becsei szakaszon minden törekvést a meder fejlesztésére kell fordítani és ezért egységes medret előállítani, a hol elágazások fordulnak elő és oly bajokat orvosolni, melyek az ármentesitő társulatok érdekében megszüntetendők, ezenkívül oly munkákat foganatosítani, melyek a hajózás érdekében szükségesek, hogy a Tisza hajózása közepes kis-viznél legalább Füredig lehetőleg biztosittassék. Török-Becse és Titel közt végre fentieken kivül már oly munkák is létesítendők, a melyek a meder kis vizszinének határolásával a hajózás czéljaira a kis vízállás idején is a szükséges vízmélységet és állandó hajóutat biztosítják. És itt mielőtt a t. tanács megvitatása alá bocsátanók az e czimén felvetett kérdéseket, röviden meg kell emlékeznem a közvéleményben elterjedt hiedelemmel, hogy a Tisza-torok körül végzendő munkákkal a Tisza bajain segíteni lehet és hogy e bajok a torkolati munkákkal csökkenthetők. Nem akarok e helyütt foglalkozni azon véleménynyel, mely a Tisza bajainak megszüntetését a Vaskapu és Kazán rendezésével akarja összeköttetésbe hozni, hanem egyedül a torkolat körüli mederrendezésről óhajtok néhány szóval megemlékezni, mert műszaki körökben is akadt ez eszmének szószólója és pártfogója. Árviz lefolyási szempontból e munkálatoktól, végeztessenek ezek akár a Dunán, akár a Tiszán a torkolat körül, semmi eredményt sem várhatni ; mert a Tisza középső — mondhatni Török-Becse feletti szakaszán uralkodó árvizmagasságokra sem a Duna, sem a Tisza titeli szakaszának visszahatása nincs és ha a Tiszán Török-Becse felett fellépő vizszinmagasságokon és az árvizlefolyási viszonyokon javítani akarunk, ezen magán kell segíteni és a meder fejlődését előmozdítani, a mire javaslatba hoztuk az átvágások rohamosabb kifejlesztését. Ezek előrebocsátása után áttérek az egyes fontosabb szabályozási müvek rövid ismertetésére, fentartva magamnak, hogy a t. tanács tagjainak különös felszólalására és esetről-esetre teendő kérdéseire az egyes részletes müveket is ismertessem. Mint emiitettem T.-Ujlaktól lefelé T.-Füredig csak oly szabályozási müvek létesítése van tervbe véve, a melyeket valamely helyi baj orvoslása tesz szükségessé. — Az előttünk