Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

II. A vízügyi műszaki nagy tanács 1891. évi április hó 21-én délután 5 órakor tartott (második) ülésének naplója. Jelen vannak : A 20-án tartott ülésen jelenvoltak Hieronymi Károly, műszaki tanácstag, gróf Andrássy Gyula és gróf Szapáry Györyy t. v. k. b. tag kivételével. Fejér Miklós államtitkár, elnök : A tegnap bevégzett tárgyalás folytatásául következik ma a mederrendezés kérdése. Mielőtt a tárgyalást megkezdenők, kötelességem bejelenteni, hogy Hieronymi Károly műszaki tanácstag ur mára elmaradását bejelentette. Felkérem Faragó műszaki tanácsos urat előadásának megkezdésére. Faragó Lipót műszaki tanácsos: A tárgyalás alatt álló előterjesztésben tüzetesen vannak ismertetve mindazon elvek, a melyek azon munkálatok sorrendjének megállapításánál irányadók voltak, melyek a Tiszaszabályozás folytatásánál mederrendezés czimén javaslatba hozattak ; de mindezek daczára kötelességemnek tartom, mielőtt a t. tanács előterjesztésünk ezen részét tárgyalás alá venné, az abban felsoroltakat következőkben röviden rekapitulálni. Mederrendezés czimével mindazon munkálatokat óhajtjuk jelölni, a melyek a folyó medrének javítását czélozzák és igy ide tartoznak az átvágások is, a melyeknek a t. tanács által is elfogadott anyamederré történő fejlesztésével a Tiszán a mederrendezésnek legfontosabb és legnagyobb részét el is végezzük. A Tisza medre az állami kezelés alatti szakaszán általában jól be van ágyazva, e mellett kevés kivétellel csészealakú és megközelíti azon ideális szelvényalakot, a melyet egy egészséges irányban fejlődő folyónál kívánni lehet. — Bár a Tisza-folyó már a szabályozás megindítása előtt is a rendelkezésünkre álló adatok és a szabályozási tervek elbírálására hazánkba hivatott Paleocapa véleménye szerint már jól beágyazva volt, az átvágások kiásatása és a töltések felépítése óta mégis erős fejlődésnek indult és fejlődésben van a nélkül, hogy nagyban és egészben a medernek mélyen beágyazott, előbb emli-