Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

IX. Mederrendezés átalánosságban

fi6 A megfigyelésnek e mellett azonban nemcsak a bajra, hanem az oknak kipuhatolására is ki kell terjedni, különös figyelmet fordítva arra, vájjon az elfajulás nincsen-e már visszafejlődésben, vagyis több-kevesebb idő alatt nem fogna-e önmagától is megszűnni, illetőleg a helyzet javulni, mert nem minden látszólagos rendetlenség egyúttal mederelfajalás is, hanem gyakran a folyó önfejlődésének időközi következménye, mely orvoslást nem igényel, a mennyiben utóbb önmagától megszűnik. Ezen elvek keretén belül figyelembe véve immár mindazokat, a melyeket a szabványos szélesség, a Tisza és mellékfolyóinak fixirozásáról, a hordalékról, esésről előrebocsátottunk, röviden jelezhetjük, hogy a Tiszának Tokaj, sőt mondhatni a T.-Füred feletti szakaszán csakis helyi érdekű munkálatokat lehet és szabad mederrendezés czímén egyelőre foganatosítani, a melyek községek, ármentesitő társulatok töltéseit fenyegető bajok orvoslására szolgálnának, avagy melyeket valamely fontos helyi érdek követel; legyen e hely bárhol különben, ott közben kell járni és a folyó helyi rombolásának határt kell szabni, de ezen helyi bajok orvoslásán kivül a folyó ezen szakaszán természetes munkájának szabad folyást kell engedni, mert medrét úgyis fejleszti. / A tiszafüred-török-becsei folyószakaszon minden törekvést a meder fejlesztésére kell fordítani s azért az átvágások anyamederré fejlesztésén kivül egységes medret kell előállítani mindenütt ott, a hol a folyó fejlődését veszélyeztető elágazások, sziget- vagy zátonyképződések fordulnak elő és e mellett csak oly helyi bajokat orvosolni, melyek megszüntetése a hajózás, ármentesitő társulatok vagy községek érdekében szükségesek. E végből az átvágásokkal kapcsolatban a holt kanyarok, valamint létező vagy képződő fattyúágak elzárandók, de csak oly magasságra, hogy azok a hordalék szabad lerakására továbbra is rendelkezésre maradjanak. A török-becse-titeli szakaszon végre fentieken kivül már oly munkák is létesítendők, melyek a folyó meder emésztő képességének fentartása mellett a meder kis vizszélességének helyenkinti szükséges határolásával a hajózás czéljaira a legkisebb vízállás idején is a szükséges vízmélységet és a rendes hajóutat biztosítják. A Tisza torkolata körül végrehajtandó munkálatokra nézve a közvélemény részéről igen nagy illúziók táp'láltatnak, miért is a kérdéssel behatóan kell foglalkoznunk, nehogy hallgatagságunk által azoknak alaposságát elismerjük. Hogy a Tiszaszabályozás bajain a torkolatnál kell segíteni, már régóta úgyszólván a köztudatba átment téves felfogás, mely àz idők folytán többféle változatban vetődött fel. Legelőször az aldunai sziklapadok eltávolításában keresték a Tiszaszabályozás kulcsát, későbben mérlegelve a rendkívüli távolságot, mely Titel és a zuhatagok között van, elégnek tartották a torkolat körül a