Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

IX. Mederrendezés átalánosságban

67 Dunában egy csatornának a kotrását és ily módon akarták ott a vizszinét sülyeszteni; végül legújabban a Tíszatorok körüli mederrendezés volna az a panacea, mely a Tisza yizszinének, habár nem méterekre terjedő, de mégis határozott és jelentékeny sülyedését idézné elő és ily módon a Tiszaszabályozásra árvédelmi szempontokból is felette fontos és sürgős lenne. Mint már röviden érintettük, a Tisza-szabályozás legradikálisabb megoldása gyanánt több oldalról ajánlva volt az aldunai sziklapadoknak és zuhatagoknak eltávolitása. — Kétségtelen, hogy ha a Duna viszonylagos esése a Vaskaputól felfelé csak annyi volna, mint a mennyi Titeltől Moldováig, akkor a vízszine Titelnél 20 méterrel állana mélyebben, mint jelenleg és ezzel a Tiszának alsó szakaszára is annyival több esés jutna; miért is elméletileg a Titel alatti Dunaszakasz megfelelő mélyítésével és szélesítésével a Tisza torkolatánál közel 20 méteres mélyítés és vizszin-sülyesztés volna elérhető. — Ily óriási vizszin-sülyesztés előállítására törekedni önként értetöleg a képtelenségek sorába tartoznék, azonban ha csak egy-két méterrel is akarnók a Duna és Tisza árvizeinek szinét sülyeszteni, nem volna elégséges csupán a kis- és középvizek számára a medret mélyíteni, hanem az összes árvizek befogadására kellene azt képessé tenni, vagyis a Dunán másodperczenkint mintegy 10.000, a Tiszán mintegy 3.000 köbméter víztömeg befogadására kellene az egész medret annyira leszállítani, mint a mennyi vizszinsülyedést kívánnánk elérni. A medernek megfelelő mélyítését és szélesítését, a Tiszán annak egész szabályozott vonalára, a Dunán pedig, mivel a hajózás érdekében a torkolatnál több méteres lépcsőt hagyni nem volna szabad, a méljitést a torkolat felett is, nagy hosszaságra ki kellene terjeszteni, hogy ez által- a hirtelen vizbukást elenyésztessük és a kikotrott medernek újból való feltöltését ne veszélyeztessük. Ezen munkának óriási volta következtében minden bővebb számítás nélkül bárki fogalmat alkothat s meggyőződést szerezhet magának arról, hogy ezen eszme az utópiák közé sorolható s azt gyakorlati szempontból komolyan tárgyalni nem lehet. De nem várható eredmény a torkolat körüli mederrendezésből sem, mert a Tisza-szabályozás bajai és nehézségei nem annak legalsó szakaszán és nem a torkolat körül vannak, miről ugy a kis és nagy vízállások, mint a meder emésztési szelvényei, minden kétséget kizárólag tanúskodnak. Ugyanis a szegedi és titeli nagy vízállások összehasonlításából az tűnik ki : 1. hogy azok nem esnek egybe, azaz Szegednél igen magasan állhat a Tisza vize annak daczára, hogy a Duna Titelnél alacsony és megfordítva. A vízrajzi osztály adataiból kitűnik, hogy a titeli vízállásoknak TörökBecsén felől a Tisza árvizlefolyási viszonyára számba vehető hatásuk nincsen. 9*