Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

IX. Mederrendezés átalánosságban

IX. Mederrendezés átalánosságban. Nehogy a későbbiekben esetleg téves felfogásokra vagy magyarázatokra szolgáltassunk okot, mindenekelőtt megállapítani kivánjuk azt a fogalmat, mit mi a mederrendezéshez átalánosságban és különösen e fejezet alatt kötni kívánunk. A mederrendezés fogalma alatt mindazokat a munkálatokat értjük, melyek a folyó fenekének, partjainak, szóval ágyának javítására, biztosítására szolgálnak. Ide tartoznak tehát szorosan véve az átvágások is; miután azonban ezeknek előterjesztésünkben külön fejezetet szántunk, a mederrendezés alatt a partok biztosítását, fixirozását, a meder összeszoritását, a hol túlszéles,— kibővítését, a hol össze van szorítva,— annak kikotrását, ahol fel van emelkedve vagy töltve — és végül az éles kanyarulatok megszüntetését kivánjuk érteni. Az alábbi fejtegetések czélja meghatározni azokat a vezérelveket, melyeket szem elől tévesztenünk a Tiszánál végzendő e nembeli munkálatoknál nem szabad. A Tisza folyó medre jól be van ágyazva a földszin alá, szélessége és mélysége is jelentékeny s azon adatok szerint, a melyek e tekintetben az 1880. évi ministeri előterjesztésben foglaltatnak, már a Tiszaszabályozás megindítása előtt volt: középszélesség 115*69 méter 125*17 » Tisza-Ujlak és a Szamos között a Szamos és a Bodrog a Bodrog és a Sajó a Sajó és a Kőrös a Kőrös és a Maros a Maros és a Duna » » » középmélység 9*17 méter 11-38 11*85 10*43 1 1*47 1 1-38 151*72 165-00 183.96 216-20 » És maga Paleocapa is »Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről« czím alatt megjelent művében a Tisza folyó esési viszonyainak taglalásánál a Tisza folyót, mint olyat emliti fel, a mely »magát meredek partok között mélyen beásva folydogál« és »a mely kiönt ugyan időnkint, de csak