Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

II. A műszaki ártérfejlesztés

1 г, S. A kőrös-tisza-marosi ár mentesítő és belvizszabályoző társulat műszaki ártérfejlesztésének műszaki teendőit befejezte már teljesen, de jogerőre még nem emelkedett, mert a reclamationális eljá« rás most van az 1881. évi LII. t.-cz. értelmében elbírálás alatt. A műszaki ártér fejlesztés mindhárom folyónál 3 vizszinre lett alapítva és pedig a Tisza és Kőrös mentén az 1830., 1855. és 1881. évi, míg a Maros mentén az 1821., 1857. és 1877. évi maximális vizszin lett alapul véve és ezek által boritható területek határszélei lettek területi lejtmérés által megállapítva. 9. A csongrád-sövényházi ár mentesítő és belvizszabályozó társulat műszaki ártérfejlesztése az 1888. évi legnagyobb tiszai vizszinre folyamatban van. 10. A sövényháza-szegedi ármentesitő társulati ártéré kerületi lejtméréssel van megállapítva az 1830. és 1879. évi nagy vizszinre. 11. A felső-torontáli ármentesitő társulatnál az ártér műszakilag lett fejlesztve és pedig a mély ártér az 1830. évi árvízszinre az 1863—1867. években, mig a fensíki ártér a Tiszánál az 1881. évi, a Marosnál az 1877. évi árvízre az 1886—1889. években lett tényleg keresztülvive. A kivetés még ez idő szerint a régi alapon történik, mivel a fensíki területek bevonása jogerőre még nem emelkedett. 12. A török-becsei ármentesitő társulatnál az 1881. évi nagy vizszin alapul vételével eszközölt műszaki ártérfejlesztés be van fejezve, de jogerőre még nem emelkedett. Ezen, valamint a felső-torontáli ármentesitő társulat árterülete egy rövid vonalon összefügg, miért is egy határvonal megállapítása válik a két társulat közt szükségessé, a mely iránt a társulatok közt az előzetes értekezletek már megtartattak, de eredményre mind ez ideig nem vezettek. 13. A nagy-becskereki tiszai ár mentesítő társulat műszaki ártérfejlesztése be van fejezve és az ártérbe eső területek megállapításánál az 1881. és 1876. évi nagy vizszinek kombinálásával megállapított vizszin lett alapul véve, oly módon, hogy a társulati terület felső részén az 1881. évi, mig annak alsó részén az 1876. évi tiszai nagy vizszin vétetett alapul, mint a mely e helyütt az 1881. évi vizszin magasságát meghaladta. 14. A berettyó-kőrösi vizszabályozó és ármentesitő társulat mindhárom öbölzeténél a műszaki ártérfejlesztés műszaki része be van fejezve, sőt a mezőtúr-mesterszállási osztályánál a kivetés is már a műszaki ártérfejlesztéssel bevont terület alapján történik. Az ivánfenéki öbölzetnél a műszaki ártérfejlesztés megtörtént, ugy, hogy az osztályozási eljárás befejeztével a kivetés is már ez alapon történhet. A berettyó-osztály ártérfejlesztése befejezést csak akkor nyerhet, ha a már többször emiitett határvonal közte, az alsó-szabolcsi tiszai és a középtiszai ármentesitő társulatok közt meg fog állapíttatni. A bevonandó terület határszéleinek megállapításánál az 1855. és 1881. évi és a mezőtúr-mesterszállási öblözetben ezeken kívül még az 1830. évi Kőrös-Berettyó vizszin lett alapul véve.