Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

II. A műszaki ártérfejlesztés

16 15. A sebes-kőrösi vizszabályozó és ármentesitő társulatnál a műszaki ártérfejlesztés a Sebes-Kőrös 1855., 1881. és 1887. évi nagy vizeiből kombinált vizszinnel van fejlesztve és a külső munkálatok be vannak fejezve, de jogerőre a műszaki ártérfejlesztés még nem emelkedett. A társulat és a fekete-kőrösi, valamint a berettyó-körösi társulat berettyóosztálya közt a határvonal a. műszaki ártérfejlesztés folytán mindkét társulat keretébe tartozó területek megosztásával a földmívelésügyi m. kir. minister, illetve utóbbi a társulatok közt egyességi uton lett megállapítva. 16. A fekete-kőrösi ármentesitő társulat árterületét az 1855. és 1881. évi körösi vizszin alapul vételével állapította meg hasonlóan területi ártérfejlesztéssel, de bár a munka műszaki része be van fejezve, az ártér jogerőre még nem emelkedett. 17. A hosszúfoki ármentesitő társulatnak az 1855. és 1881. évi vizszinek alapul vételével műszakilag fejlesztetett ártere már jogerőre emelkedett. 18. A tóköze-istvánházi ármentesitő társulat ártérfejlesztése hasonlóan az 1855. és 1881. évi viz szinével történt és eddig is már ez alapon jogerősen történik a kivetés. 19. Az alsó fehérkőrösi ármentesitő társulat az 1855. és 1881. évi vizszinnel fejlesztette árterületét, a mely eddig azonban jogerőre még nem emelkedett. 20. Az aradmegyei ármentesitő és belvizszabályozó társulat műszaki ártérfejlesztése folyamatban van és az 1855. és 1881. évi körösi vizszin alapul vételével történik. Ezen ármentesitő társulatokon kivül — részben azok területén, részben azokon kivül fekvő területen — műszaki ártérfejlesztést eszközölt a Hortobágy-Berettyó vidéki belvizszabályozó-, az Aranka-vidéki belvizvéd- és levezetési-, a szárazéri ármentesitő belvizszabályzó és a Gerje-Perje vizszabályozó társulat, a mely utóbbi már műszaki ártérfejlesztése alapján veti ki a hozzájárulás összegeit. A társulatonként felsorolt adatokból látni, hogy közel az összes tiszai társulatok újból állapították meg árterületüket és pedig legnagyobb részt műszakilag területi lejtmérés útján. Hogy mekkora azon terület, a melyen már eddig is kiterjedt lejthálózattal bemért ártérfejlesztés létezik, ma még nem állapitható meg és csak akkor lesz összeállítható, ha a folyamatban levő munkálatok és eljárások mind be lesznek fejezve. Kétségtelen, hogy a műszaki ártérfejlesztés a társulatoknak sok pénzébe "került, de másrészt igen sokat nyertek az által, hogy árterületük magassági viszonyait teljesen ismerik és pénzügyi és administrativ szempontokból is rendezettebb viszonyoknak nézhetnek elébe.