Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XII. A Tisza mellékfolyói és a talajjavitási munkálatok

Ez irányban azonban mind ez ideig kevés történt; a folyó évben az aradi folyammérnöki hivatal a Maros alsó, állami kezelés alatt álló szakaszát rendszeresen felveszi és mindazon adatokat beszerzi, melyek a szabályozás alapját kell, hogy képezzék. Csakis az ez irányú munkálatok befejezése után leszünk abban a helyzetben, hogy a Maroson végzendő szabályozások tekintetében kész programmal állhassunk elő. Mindenesetre azonban kiváló figyelemmel kell lennünk arra a körülményre, hogy a Maros meder-rendezésével annak hordalékát és durvább iszapját ne zuditsuk még nagyobb mértékben a Tiszába, mely azzal ma is alig képes megbirkózni és a folyó beágyazása és megfelelő fejlődése ellen fölfelé bizonyos határig máris valóságos- gátat vet, és ez által fejlődésében a Tiszát mintegy ketté szakitja. Ugyanis egyedül a Maros torkolatára mutatható ki teljes biztossággal, hogy ott a folyó kis vizszinei a szabályozások megkezdése óta emelkedtek, világos jeléül annak, hogy ott a meder is emelkedett, mig másutt a kis vizeknek igen jelentékeny sülyedése konstatálható, mi viszont a folyó beágyazásának egyik ismertető jele. A Kőrös folyók rendszere a 70 es évek végén még a legnagyobb szabálytalanságot tüntette fel, nemcsak saját érdekelt vidéke, hanem a Tisza folyóra való hatása szempontjából is. A mennyiben annak legalsó szakasza, inkább lomhán kanyargó érhez, mint valóságos folyóhoz hasonlított, a minek következménye volt, hogy a Kőrösök nagy vizei rendesen elkésve jutottak a Tiszába, tehát olyankor, mikor a felsőbb vizek is már lefelé indultak. Miért is ugy a kormány szakfér fiai mint a külföldi szakértők, nagy súlyt fektettek arra, hogy a Kőrösök völgyében megindított szabályozási munkák egyrészt a nagy kiterjedésű sikság értékesítése czéljából minél gyorsabban fejlesztessenek, másrészt pedig lehetővé váljék a Tisza árvizének kulminatiója előtt, a Kőrösök árviztömegét levezetni, mi a HármasKőrös folyó, de főleg a Tisza Csongrád alatti szakaszára nagy előnynyel fogna járni. Ezen czél elérése szempontjából a gyulai kir. folyammérnöki hivatal elkészítette a Kettős- és Hármas-Kőrös szabályozására és vizlefolyási viszonyainak rendezésére vonatkozó egységes terveket, melyeknek alapján és keretén belül a szabályozási munkálatok a törvényhozás által évenkint engedélyezett 500.000 frtnyi adományból hajtattak, illetve hajtatnak végre. Kiemelni kívánjuk e helyütt, hogy a Tisza völgyében rendszeresebben tervezett és foganatosított szabályozás, mint a Kettős- és Hármas-Kőrösöké nincsen és e tekintebben mintaképül szolgálhatna magára az egész Tiszavölgyére nézve is, ha annak rendezését ma újból kezdhetnők. Megelőzőleg elkészülvén az egész folyóra kiterjedő tervek, első és elmulaszthatlan teendő volt azon helyi bajokat orvosolni, melyek a korábbi