Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XII. A Tisza mellékfolyói és a talajjavitási munkálatok

93 időben megkezdett, de úgyszólván félbemaradt munkálatok természetes folyományai voltak. Mindenekelőtt, tehát a Kettős és Hármas-Kőrös folyók azon átvágásait kellett kellőleg kibőviteni, melyek ezen folyók természetalkotta csekély eséséből származó lomha folyásának az adott viszonyok között elérhető meggyorsítására voltak és vannak hivatva . Ezen czélból a következő szabályozási munkálatok hajtattak végre: A Kettős-Kőrősnek Békés városától a Sebes-Kőrös befolyásáig terjedő szakaszán levő átvágások — számszerint 10 — kikővittettek, miután Békésen a Kőrösvölgy legnagyobb mérvű vizszinemelkedése állott be. Ezen átvágások oly kibővítést nyertek, hogy a nagy víztömeg legnagyobb része azokon kerülhetett lefolyásra, s azon számos kanyarulat, mely az előtt a nagyviz majdnem teljes mennyiségét, csekély esés mellett igen lassú lefolyásra kényszeritette, — ma már teljesen nélkülözhető, és az átvágások által kedvezően pótolva van. Ezen mederszabályozási munkálatokkal egyidejűleg megszélesbittetett ezen szakasz hullámtere is azon megkívántató (300 méter minimalis) töltés-távolságra, mely a Kettős-Kőrös nagyvizének egyrészt akadálytalan lefolyására, másrészt pedig túlságos elterülésének s igy iszap lerakodásainak megakadályozására, szükséges, Minthogy továbbá Békés városa az úgynevezett Élőviz-csatorna által is nagy mérvben volt veszélyeztetve, a mennyiben a régi Fehér-Kőrös medrébe, annak felelevenítésére bevezetett Nádormalom-csatorna vize a Kettős-Kőrös magas vízállásának tartama alatt az Élőviz-csatorna alsó torkolati zsilip lezárásával kifolyást nem találhatott s e miatt a város belsőségére vészthozólag 5 méter magasságra is felemelkedett, szükségessé vált az Élőviz - csatornát is sürgősen szabályozás alá venni, mely kérdés aképen lett leghelyesebben megoldva, hogy a Nádormalom-csatorna vize Aradmegyében Gyulavarsánd községe felett az eredeti kifolyásának — az úgynevezett Csohosérnek — felhasználásával a fehér Kőrösbe vezettetett, mely czélból ezen ér alsó torkolatát elzáró aradmegyei társulati védőtöltés megnyittatott, a Csohosér, valamint a Nádormalom csatorna alsó szakasza nyilt csatornává alakíttatott át és a Fehér-Kőrös nagy vizének visszahatása pontjáig védőtöltések lettek emelve; az Élőviz-csatorna felső- és alsó torkolatán pedig megfelelő nyílású zsilipek épültek. Szükségessé vált továbbá a Kettős-Kőrösnél a 12 kilométer hosszú gyula-békési nagy csatornának kotrás utján való mélyítése, továbbá az ezen csatorna alatt az úgynevezett vashalmi kanyarban egy új átvágás létesítése és a közvetlen alatta levő povádi (52. sz.) átvágás kikotrása. Ugyanezen, az államköltségén végrehajtott mederszabályozási munkálatokkal egyidejűleg kibővittetett ezen folyamszakasz hullámtere is az érdekelt ármentesitő társulatok töltéseinek belebbezése folytán, a megkívántató 300 méternyi szélességre. Ezen munkálatok végrehajtása szükségessé vált egyrészt a Fehér- és Fekete-Kőrös egyesült árviztömegeinek gyors és duzzadás nélküli lefolyása,