Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
V. A javasolt szabályozási rendszer
63 fejleszteni és a szabályozást akként kell keresztülvinni, hogy ki legyen zárva annak eshetősége, miszerint a hajózó csatornába több víztömeg hatolhasson be, mint a mennyit a hajózás igényeihez képest idomítandó medrében, vizszinének emelése és főként vidékének veszélyeztetése nélkül befogadni képes. Csak az képez nyilt kérdést, hogy miként elégíthetők ki e követelések és a siker mily eszközökkel biztositható ? A követendő utat és a rendelkezésre álló segédeszközöket az előzőkben ecsetelt általános helyzet oly határozottsággal jelöli meg, hogy kétségen kivül áll annak felismerése, miszerint a létező medrekben a veszély csiráját magában rejtő vizszinek ujabb emelése nélkül el nem férő víztömegeket, azoktól el kell vonni, az árhullámok megoszlását helyre kell állítani De ugyanekkor a következtetés sorrendje azon meggyőződésre vezet, hogy az árviz tömegeknek, a vizszinek csökkentése végetti elvonulása nem egyedül a Bega vidéke és nemcsak a hajózócsatorna érdekében szükséges, hanem hogy ennek kényszerítő szüksége ép oly követelően áll fenn az Ó-Begánál, a Berzavánál, a verseczi csatornáknál és első sorban magánál a Temesnél. Hogy ezen általános szükségletnek felismerése eddig a közérzületben gyökeret nem vert, egyedül annak tulajdonitható, hogy az árvizek ily kiterjedt mérvű apasztásának lehetőségében nem biztak. De ottan, hol a megoldás módja mintegy kézzelfogható közelségben mutatkozott, vagyis a Bega-csatornánál, árvizének a Temes felé elvonását már régen sürgették, sőt a Bega hajózó csatorna vizszinének apasztása fejében még attól sem idegenkedtek, hogy a Temesnek amúgy is elviselhetlen magasságú vizszinét mesterségesen tovább emeljék. Az elérni kivánt árvizesökkentés a Begánál egyoldalon és a végette okozandó, — esélyeiben kiszámithatlan — árviz felhalmozás a Temesnél más oldalon, nemcsak éles ellentétben vannak, hanem ez utóbbi a czélzott ármentesítés sikerét annyira kétessé tenné, hogy ezen hátránynak kiküszöbölése, illetőleg a Temes súlyos helyzetén való egyidejű segítés kényszere, a Temes medrében felgyújtott árvizeknek akár részben, akár egészében elvonása végett, egy a Karas felé kiágazó árapasztó csatornának eszméjére vezetett. A felmerült különböző tervek az idefüzött rajzokban és függelékben ismertetve vannak és igy műszaki szempontból való fejtegetésük e helyen mellőzhető ; de annál szükségesebb annak hangsúlyozása, hogy az ármentesítés sem lehet egyéb mint egy közgazdasági vállalkozás, melynek czélja az, hogy a vele járó ter-