Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

V. A javasolt szabályozási rendszer

64 hek árán végeredményében, az érdekeltek összességének megfelelő haszon nyujtassék. De ép ezen okból, miután a szabályozási javaslatok ugy az igényelt tőkebefektetés, mint a várható haszon mértékével mérendők, természetesen előnyben részesítendő az olyan szabályozási mód, mely az ármentesítés sikerét, a veszélythozó vizszin magasságok elenyésztetése által mindenekelőtt biztosabbá teszi és, — az ármentesitést azon határok között fejlesztvén ki, melyeket az illető vidék helyesen értelmezett gazdasági igényei és a vízfolyások természete megvonnak, — egyúttal közgazdaságilag jutányosnak ígérkezik. Az eddig alkalmazott rendszer és a létező szabályozás sarkalatos hibáinak beismerése, ezeknek alapjában való kiküszöbölésére vezető egyedül helyes ut gyanánt, a természetes módszerhez való közeledést jelöli ki. amennyiben a rohamos esésű és rövid folyású Temes és Begánál, valamint mellékvizeinél, a rövid ideig tartó, de mesterségesen feltorlasztott árhullámok elsimítása érdekében, a hegyek lábánál fekvő lejtős ártereknek, a medrek segélyére jövő elárasztások alá visszabocsájtását követeli Ugyanis ezen rövid folyású medreknél, a hegyvidék és lapály közé iktatott ezen medenczék, a lerohanó árvizek időszakos felfogására magától a termész ttől kijelölve vannak és ezen feladatuktól a beavatkozó emberi kéz által az alsóbb fekvésű, nagy kiterjedésű vidékek vízvédelmének ellenére és egyenesen csak fokozodó károsodására vonattak el A természet útját és tanítását kell tehát követni, hogy a vízfolyások javára visszaszereztessenek azon területek, melyeket erre alkalmassá a természet alkotott és a melyeknek meggondolatlan elfoglalása mindenhol ugyanazon sajnálatos eredményt szülte hogy a fent elkövetett, aránylag csekély hasznot hajtott túlkapások, a folyó viznek sokkalta hosszabb alsó szakaszán sokszorosan toroltatnak vissza. De nemcsak vízvédelmi, hanem a gazdasági érdekek is ezen, elárasztások visszaállítását követelik, mert az elárasztásra alka'mas területek földtani alkatuknál fogva, a felújító iszapolást kárral nélkülözik, avagy legalább is az iszapolás előnyös kiaknázására mintegy hivatva vannak. Világos szavakban nyer kifejezést ezen elv a földmivelésügyi m. kir. minisztérium vízügyi kis ti, ácsának (a függelékben egész terjedelmében közölt) megállapodásaiban, a hol is ezeket mondja: »a tcmács a bemutatott és különben elismerésre méltó gonddal és részletezéssel kidolgozott tervek egyikét sem jogadhatja el kivitel