Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

V. A javasolt szabályozási rendszer

! } 69 de különösen, mert a Berzava csatorna, a hajózó Bega csatornára emlékeztető mostoha viszonyai között, kivált pedig a Terézia csatornával való szoros összefüggésében a benne érvényesülhető árviz színének lényeges apasztását, követeli ; sőt, maga a minden esést nélkülöző alibunári élőviz csatornák fentartása is, iszapfogó medenczék közbe iktatását kivánja, a melyek tehát egyúttal az árvizek időszakos raktározására fognának szolgálni. Mellőzve egyelőre az Ó-Bega, a Temesina, Surgány és a Poganisra vonatkozókat a Bega és a Temes után a Berzava csatorna helyzete az. melyre kiváló gond volt fordítandó, tekintettel arra, hogy a Berzava a Temes-Bega vízrendszerben érdekelt terület mondhatni legértékesebb részének sorsát közvetlen érinti és hogy a helyzetén való javításnak ennélfogva gyökeresnek, minden irányban megnyugtatónak kell lennie. A Berzava medenczéje daczára csatornája elégtelen vizvezető képességének és különösen elég.elen magasságú és erősségű töltéseinek ármentesítés szempontjából a Temes-Begavölgy többi vidékéhez képest aránylag előnyös viszonyok közt van; ármentesitése ugyanis? mely még a mult századból veszi eredetét, miután víz lefolyásának javítása czéljából a Denta-Kanak-Margiticza közti csatorna szakaszán a közelmúlt időkben, egyes munkálatok kielégítő sikerrel végeztettek, nemcsak hogy az állandóság bizonyos jellegét nyerte, hanem még a kedvező fejlődésképesség némi látszatával is bir. Belvizeinek rendezése komoly nehézségbe nem ütközik és igy az egyedüli bajt azt képezi, hogy a Denta-Kanak közti mély katlanban, a Berzava hirtelen bekövetkező és feltornyosuló árvize ellen, a különben is igen magas töltések további emelésével sikeresen megküzdeni nem lehet és ennélfogva, habár a nagy árvizek csak ritkábban, átlag 6—7 éves időközökben következnek is be, mégis az elöntetés veszélye a gazdasági viszonyokra állandóan bénitólag nehezedik. De a Berzava csatorna Denta-Kanak-Margiticza közötti töltéseinek, az 1887. évi árviz teljes lefolyásánál előálló vizszinhez képesti felemelése egymagában is közel 630.000 frtot igényelne és a már kigödrözött mentett oldalnak ujabbi jelentékeny kiaknázását fogná követelni, a nélkül, hogy a magas és folyton magasbodó vizoszlopban rejlő veszély elhárittatnék. Ily nagy összeget fektetni be töltés emelésekbe, bizonyára téves intézkedés lenne, és minden indokot nélkülözne már azért is, mert a Berzava-csatorna vizszinének ezen emelése az alibunári