Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

V. A javasolt szabályozási rendszer

68 sitható belviz öblözeteknek elkülönítő töltésekkel ellátása mellett ezen főfontosságu kérdés kedvezően és teljes sikerrel lesz megoldható. Igaz, hogy az árvizek raktározása, az árhullámok elsimítása következtében, azoknak tartamát megnyújtja, a bizonyos korlátolt méretre csökkentett magas vízszint hosszabb időn át rendszeresiti, mint, a mennyi ideig a raktározás nélkül csonkitatlan maradó árhullámnak egy tömegben lefutása tartana. De tekintve, hogy az állandósitott vizszin csak korlátolt magasságot fog elérni és tartama még igy is aránylag rövid időre fog szorítkozni, a javasolt raktározás, ezen árviz késleltető hatásában a veszély csiráját sem rejtheti és hátrányául fel nem róvhatá Tekintve pedig, hogy а Bega árvizének túlnyomó része a hajózó csatornától való elvonás érdekében a Temes medrébe, annak minden túlterhelése nélkül, át fog vezettetni, a Temes és Bega árvizeinek közös raktározása nemcsak a Bega hajózó csatorna sorsának leggyökeresebb megoldását, vagyis a hajózó csatornának a hajóforgalom által igényelt átalakítását lehetővé teszi, hanem a közép nagy vizeknek a Temesben való gyarapodását is elősegítvén, ez által a Temes mederképzésében kipótolja azon elmaradást, mely kisebb vizeinek a hajózó csatorna felé elvonása által az év túlnyomó részén át okoztatik. Egyáltalán, a jelenlegi helyzethez mérten, a Temes medrében középviznek nevezhető vízlefolyás megteremtése és ennek huzamosabb időre rendszeresítése által, a Temes medrének határozott fejlődése várható, miért is a raktározási rendszernek ezen hatása alatt a helyzetnek állandó javulása; vagy legalább is a viz raktározó területen előállható iszapolások által annak befogadó képességében okozott csökkenés teljes ellensúlyozása, minden ujabbi külbeavatkozás nélkül fog előállani és biztosíttatni. Ugyanazon indokok, melyek a Temes és Bega folyók szabályozására nézve, az árviz raktározás elvének alkalmazását kívánták, az egész vizrendszer többi vízfolyásainál is hasonló következtetésre vezetnek, mert az Ó-Bega-Beregszó csatorna helyzetéből folyólag, már az előzőkben hangsúlyozni kellett annak szükségét, hogy a Beregszó-Nyárad és Jér patakoknak a szabályozott részük felett fekvő szakaszai mint természetesen működő vizfelfogó medenczék, a jövőben is érintetlenül megtartassanak; mert hasonló okok a Temesina, Surgány és Poganis patalc felső völgyeinek csatornázásától való óvakodást követelik;